Pesti Srácok

Továbbra sincs meg a többség a Brexit-megállapodás elfogadásához

Továbbra sincs meg a többség a Brexit-megállapodás elfogadásához

Theresa May szerint "a dolgok jelenlegi állása alapján" továbbra sincs meg a többség a londoni alsóházban a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, eddig kétszer is elutasított megállapodás elfogadásához. A konzervatív párti brit miniszterelnök, aki hétfő délután tartott tájékoztatót a Brexit-folyamat legutóbbi fejleményeiről az alsóházban, közölte ugyanakkor, hogy folytatja tárgyalásait a képviselőkkel.

Ezzel valószínűleg lekerült a napirendről a korábban keddre valószínűsített harmadik szavazás, bár felszólalásában Theresa May utalást tett arra, hogy a kormány megfelelő támogatás elérése esetén még ezen a héten ismét a ház elé terjesztheti a Brexit-megállapodást. A kormányfő kijelentette azt is, hogy a múlt heti EU-csúcson született jogi döntés a Brexit új határidőiről pénteken hatályba lépett, és a nemzetközi jog alapján is hatályossá vált a kilépés határidejének módosulása, mivel a döntést az Egyesült Királyság is elfogadta.

Theresa May közölte, hogy a kormány a ház elé terjesztette a határidő módosításáról intézkedő törvényalkotási aktus tervezetét, amelyet a képviselők a héten megvitatnak és szavaznak is róla, hogy a kilépési határidő módosulása megjelenjen a brit jogszabálygyűjteményben is. A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha a ház esetleg elvetné ezt a törvénykezési dokumentumot, az "jogi zűrzavarhoz és káros bizonytalansághoz vezetne ugyan", de a kilépési határidő módosulására már nem lenne hatással, tekintettel annak nemzetközi jogi hatályára.

A brit EU-tagság eredetileg e héten, pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnt volna meg.

PestiSracok facebook image

Theresa May - miután az alsóház kétszer is nagy többséggel elvetette a Brexit-megállapodást - a múlt héten hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a Brexit határidejének június 30-ig terjedő halasztását. Az EU a csütörtök-pénteki csúcsértekezleten azonban olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a Brexit-megállapodást, a kilépés május 22-éig - az európai parlamenti választások előtti napig - halasztható. A Brexit-egyezmény újbóli elutasítása esetén viszont a brit kormánynak április 12-éig ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni az EP-választásokon. Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a Brexit hosszabb ideig tartó - egyelőre kijelölt határidő nélküli - halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság.

Ezekre a forgatókönyv-lehetőségekre Theresa May is utalt hétfői alsóházi felszólalásában. Közölte: az alapeseti forgatókönyv a Brexit-egyezmény elutasítása esetére a megállapodás nélküli kilépés. Ha azonban a ház sem a Brexit-megállapodást, sem a megállapodás nélküli kilépést nem hajlandó támogatni - ahogy ezt a lehetőséget egy minapi szavazáson már el is vetette -, akkor a brit kormánynak hosszabb halasztást kell kérnie az Európai Uniótól az alternatív Brexit-menetrendek kidolgozása végett. Ebben az esetben viszont az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon. Ha mindez bekövetkezik, a kormány nem tudná garantálni azt sem, hogy a Brexit-folyamat egyáltalán végbemegy - fogalmazott hétfői alsóházi felszólalásában Theresa May. A kormányfő hozzátette: e forgatókönyv esetén az alternatív lehetőségek között szerepelne a brit EU-tagságról szóló újabb népszavazás kiírása is. A 2016-ban tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége voksolt a kilépésre.

Szombaton minden idők egyik legnagyobb tüntetését tartották Londonban az újabb népszavazás kiírásáért. A demonstráción a szervezők becslése szerint több, mint egymillióan vettek részt. Hétfő estig több, mint 5,5 millióan írták alá azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a Brexit-folyamat leállítását és a brit EU-tagság fenntartását követeli. Ez rekord a hasonló hivatalos petíciós kezdeményezések történetében. A brit kormány azonban az újabb EU-népszavazás kiírását és a Brexit törlését egyaránt határozottan elveti.

Az alsóház előtt fekszik egy javaslat, amely a kialakult helyzetből úgynevezett jelzésértékű - indikatív - szavazásokkal keresne kiutat, úgy, hogy a képviselők különféle alternatív Brexit-változatokat vitathatnának meg és szavazhatnának ezekről. Theresa May azonban hétfői felszólalásában közölte, hogy ez "nem kívánatos precedenst" teremtene, emellett olyan megoldásokat is eredményezhetne, amelyekről például az EU még tárgyalni sem lenne hajlandó. May mindezek alapján közölte: nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy bármely ilyen jelzésértékű szavazás eredményét a kormány ténylegesen végrehajtja.

Forrás: MTI; Fotó: Telegraph

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.