Pesti Srácok

Ankara visszautasította Timmermans felszólítását a helyhatósági eredmények elfogadására

Ankara visszautasította Timmermans felszólítását a helyhatósági eredmények elfogadására

A török külügyminisztérium szóvivője, Hami Aksoy vasárnap visszautasította Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének szavait, amelyekkel a múlt vasárnapi török helyhatósági választások eredményének elfogadására szólította fel a török kormányt.

A nem hivatalos végeredmény szerint a Törökországban kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) másfél évtized után elveszíteni látszik az ellenzéki főpolgármester-jelöltekkel szemben többek között a két legnépesebb várost, Isztambult és Ankarát. A hét elején az AKP szembetűnő szabálytalanságokra hivatkozva fellebbezést nyújtott be a nagyvárosi eredmények ellen. Miután az elmúlt napokban az isztambuli szavazatok egy részét már újraszámolták, Ali Ihsan Yavuz, az AKP elnökhelyettese vasárnap bejelentette: a török kormánypárt kérelmezi a legfőbb választási tanácsnál, hogy Isztambul minden kerületében számolják újra a szavazatokat, mivel az első összeszámlálás során történt szabálytalanságok és a visszaélések szervezettek voltak, nem csupán hibákról van szó.

Timmermans szombaton a Welt am Sonntag német lapban megjelent interjújában az eredmény elfogadására szólította fel az AKP-t. Aksoy vasárnapi írásos közleményében hangsúlyozta: Timmermans kijelentése elhamarkodott és nagyon szerencsétlen, mert nem tartja tiszteletben a kormánypárt fellebbezéseit, amelyek törvényes eljárások. Aksoy jelezte: csalódottsággal és csodálkozással fogadta Timmermans szavait. Egyúttal rámutatott: a török nép a ritkaságszámba menően magas részvételi aránnyal (84,67 százalék)a demokrácia iránti elköteleződését nyilvánította ki a választáson.

PestiSracok facebook image

- fogalmazott a külügyi szóvivő, hozzátéve, hogy Timmermans nyilatkozata újabb példája annak, hogy Európában egyre inkább megkérdőjelezhető a demokrácia és a törvényes értékek iránti elköteleződés.

Isztambulban az AKP-s induló mintegy 25 ezer voksal maradt el ellenzéki kihívójától. Binali Yildirim a szavazatok 48,55, míg a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Ekrem Imamoglu a 48,80 százalékát szerezte meg. Ankara esetében az eltérés jóval nagyobb, ott a CHP színeiben induló Mansur Yavas a voksok 50,91, míg az AKP-s Mehmet Özhaseki a 47,10 százalékát tudhatja magáénak a nem hivatalos végeredmény szerint.

Forrás: MTI; Fotó: AP

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)