Az ellenzék most éppen az LMBTQI-jogokért küzd az EP-választásokon
A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális emberek jogérvényesítését és az uniós emberi jogi kötelezettségek betartását említette fontos tennivalóként az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum egy-egy politikusa egy szombati budapesti kerekasztal-beszélgetésen.
A Magyar LMBT Szövetség által szervezett, EP-választás és az LMBTQI-emberek című fórumon Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő a magyarországi LMBTQI-emberek életét jobbá tevő intézkedések közül kiemelte a szivárványcsaládok elismerését, és álszent álláspontnak nevezte, hogy azonos nemű párok nem nevelhetnek gyermeket. Álláspontja szerint a szexuális nevelés lehetőségét be kellene emelni a Nemzeti Alaptantervbe és meg kellene könnyíteni a HIV-tesztekhez való hozzáférést, egyes HIV-gyógyszereket pedig államilag támogatottá kellene tenni.
Harangozó Gábor, az MSZP elnökségi tagja szerint az a legnagyobb probléma, hogy folyamatosan erősödik a homofóbia, aminek az az oka, hogy az emberek tájékozatlanok, illetve félretájékoztatják őket. Kiemelte: szeretné, ha elérnék, hogy Magyarországon is szégyen legyen homofóbnak lenni. Kifogásolta az alaptörvény azon pontját, amely kimondja: házasság férfi és nő között köthető.
Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője ehhez csatlakozva arról beszélt, hogy a kormányzati állásponttal ellentétben nem kihívás mindenkinek egyenlő jogokat adni. Emellett fontosnak nevezte a rendőrség, az egészségügyi dolgozók és az oktatásban részt vevők érzékenyítését, hogy tudják, hogyan kell hozzáállni az LMBTQI-emberekhez.
Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő szerint az oktatásban és egyéb közszolgáltatásokban jelen lévő diszkriminációt nem lehet rendeleti úton szabályozni, a mentalitást kell megváltoztatni. Hogyan lehet elvárni a rendőrtől, a tanártól, hogy érzékeny legyen, amikor nagypolitikai szinten a homoszexualitás még mindig a lejáratás egyik témája? - tette fel a kérdést. Hangsúlyozta: olyan Európai Unióra van szükség, amelyben az alapjogi charta nemcsak az uniós intézményeket, hanem a tagországokat is kötelezi. Ehhez kapcsolódva a felszólalók egyetértettek abban, hogy az unió erősebb ellenőrző szerepére lenne szükség, amely számon kérné az emberi jogok megsértését a tagállamokon.
Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője úgy vélte: a kormányzati médiában "őrült beszédet" hallani a melegekkel kapcsolatban. Szerinte ha valódi vita lenne, akkor arról beszélnének, hogy mikor lehetne bevezetni a melegházasságot. Mint mondta, nem a világ legrosszabb helye Magyarország a melegek jogait illetően, de a további fejlődéshez kormányváltásra és az emberek tájékoztatására, érzékenyítésére lenne szükség.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
