Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Tudta, hogy nem egységes a kampányok szabályozása az uniós tagállamokban?

PPestiSrácok.hu Forró drót 2019. április 7. 08:34
Tudta, hogy nem egységes a kampányok szabályozása az uniós tagállamokban?

Magyarországon szombaton, az európai parlamenti (EP-) választás előtt 50 nappal kezdődött meg a kampány. A valamivel kevesebb, mint két hónapnyi kampánnyal Magyarország az uniós országok középmezőnyében helyezkedik el.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának összesítése szerint az egyik leghosszabb kampány Litvániában előzi meg az EP-választást: ott hat hónappal a voksolás előtt kezdődött, de Lettországban is 120 nap áll rendelkezésre a kampányolásra.
Az MTI tudósítóinak jelentése szerint Szlovákiában 110 nappal a május 25-i szavazás előtt, február 4-én indult a kampány, amikor a parlament elnöke bejelentette a választások időpontját. A választási kampány 48 órával a választás kezdete előtt, azaz május 23-án reggel 7 órakor ér véget, amikor kezdetét veszi a választás végéig tartó kampánycsend.
Lengyelországban a voksolás előtt 90 nappal írta ki az államfő az EP-választást, akkor kezdődött meg hivatalosan a kampány, bár a nem hivatalos kampány több hónapja tart. Tavaly októberben ugyanis helyhatósági választás volt az országban, ősszel pedig parlamenti voksolás lesz, ezek kampányainak sorozatába illeszkedik be a mostani EP-választási kampány.
Olaszországban hivatalosan a voksolás előtt 45 nappal kezdődik a kampány, de a plakátok már korábban megjelentek az utcákon. Horvátországban a hivatalos kampány április 11-én kezdődik és május 24-ig tart, vagyis ott 44 nap a hivatalos kampány ideje. Szlovéniában pedig csak április 26-án kezdődik a hivatalos kampány, miután bejelentették a listákat a pártok, vagyis ott mindössze 30 napos a kampány.
Romániában 28 napos a hivatalos kampány: április 27-én kezdődik és a szavazókörök nyitása előtt 24 órával, május 25-én reggel 7-kor ér véget.
Az egyik legrövidebb EP-kampány Spanyolországban van: mindössze 15 napos, azaz május 10-én kezdődik és május 24-én éjfélig tart, ekkor kezdődik a kampánycsend, amit "az elmélkedés napjának" neveznek.
Franciaországban a hivatalos kampány mindössze 13 nap: a szavazás napját megelőző második hétfőn, május 13-án kezdődik csak, de ezt megelőzte a nem hivatalos kampány, amelyet a pártok a listavezetők megnevezésével már az év elején elkezdtek.
Csehországbannincs hivatalos kampányidőszak, a kampány a választások kiírásával kezdődik és az eredmény kihirdetésével végződik. Németországban sincsenek egységes, szövetségű szintű szabályok: a plakátolást általában a választás előtti hatodik héten lehet elkezdeni, a kampányrendezvényekre azonban ennyi megkötés sincs.

Forrás: PestiSrácok.hu/MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image

Kapcsolódó témák
ep-kampány
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.