Erdő Péter: Felelősek vagyunk a szavainkért
Felelősek vagyunk a szavainkért; a szeretet nemcsak érzelem, hanem gondolatban, szóban és cselekedetben is meg kell nyilvánulnia - mondta Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nagypénteken.
A bíboros hangsúlyozta: annak is a javát kell akarnunk, akivel nem értünk egyet, és nyitottnak kell lenni arra, hogy befogadjuk a gondolatait. Ehhez persze türelemre és önfegyelemre is szükség van, de enélkül aligha jöhet létre párbeszéd. Erdő Péter szerint Magyarországon az elmúlt 30 évben nem javult a vitakultúra, a szólásszabadsággal együtt a beszólás is szabaddá vált, és olyan stílusú megnyilatkozások hallhatók, amelyek korábban alig.
A bíboros arra a kérdésre, hogyan alakul a vallásukat gyakorlók száma, azt felelte: a történelem folyamán óriási hullámzás figyelhető meg ebben akár Budapesten is. Az első világháború előtti nagyon alacsony szintről a két világháború között jelentősen nőtt a hívek száma, majd a '70-es, '80-as évektől megint csökkenő tendencia rajzolódik ki, és az utóbbi pár évben még inkább érzékelhető a csökkenés. Rámutatott: a vallásgyakorlat nemcsak a vasárnapi templomba járást jelenti, és a kérdésfeltevés, hogy gyakorolja-e a vallását, a katolikusoknál rosszabb statisztikát eredményez, mint egy olyan vallásnál, amelyik nem írja elő a vasárnapi templomba járást. Ők vallásgyakorlónak nevezhetik azt is, aki egy évben egyszer, vagy egyszer sem megy el a templomba, ezzel szemben "nálunk arról, aki harmincszor megy el", mondhatják, hogy nem gyakorolja eléggé a vallását. Hozzátette: nagy ünnepek táján, karácsonykor, a húsvéti időben az is eljön, aki máskor nem szokott, ezért fontos, hogy úgy fogadjuk az embereket és úgy végezzük a liturgiát, hogy érezzék: "itt életünk legmélyebb kérdéseiről van szó". Erdő Péter a fiatalok megszólítási lehetőségéről szólva ismertette: csak az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében 450 hittanár dolgozik az iskolákban, akik "csakis a fiatalokkal vannak kapcsolatban". Ugyanakkor az iskolai hitoktatás jelenlegi rendszere azt eredményezte, hogy kevesebben járnak el a templomi foglalkozásokra. Ebben természetesen nagy a szülők felelőssége is, hiszen egy hétéves gyerek egyedül nem fog elmenni a templomba - jegyezte meg. Lehet arról vitatkozni, hogy előnyös-e ez a rendszer, de a számokat nézve biztos, hogy most többen vannak beíratva katolikus hittanra, mint ahányan húsz éve jártak templomi hitoktatásra - mondta a főpásztor. Hozzátette: igyekeznek más ifjúsági foglalkozásokkal, kórussal, nyári hittantáborokkal elérni, hogy a fiatalok "odataláljanak" a templomba.
A bíboros a magyarországi templomok állapotáról szólva felidézte: a katolikus egyház épületállománya az évszázadok során egy, a maitól teljesen eltérő társadalmi-gazdasági rendszerben alakult ki. Részben egyházi birtokokra terhelték rá az épületek fenntartási költségeit, részben pedig a városok, helyi földbirtokosok, kegyurak vállalták ezt a terhet. Ez azt is jelentette, hogy sokszor ők határozták meg, milyen, illetve mekkora legyen egy-egy templom. Kifejtette: ez a felelősségvállalás a második világháború után, de legkésőbb 1951-ben megszűnt. Az egyháznál maradt tehát az épületállomány a fenntartás fedezete nélkül.
Azóta igyekszünk mindig a legsürgősebb javításokat elvégezni, és természetesen a városok és az állam is segített már korábban is olykor-olykor
- mondta. A rendszerváltozás után újra előkerült ez a kérdés, és valamelyik szentszéki egyezménybe is belekerült, hogy az állam hozzájárul az épített örökség fenntartásához. Elmondta: jelentős állami támogatásokat kapott az egyház, emellett az úgynevezett hitéleti forrásokból, tehát az adó 1 százalékából és a járadékból, amit az egyházak évente kapnak, szintén sokat használnak fel épületeik fenntartására. Így lassanként megújulnak a székesegyházak és a forgalmasabb helyeken lévő templomok.
Erdő Péter beszélt a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő munkálatairól is. Mint mondta, nagy lendülettel haladnak a találkozó előkészítő munkái: már zajlik az előregisztráció, konkretizálódnak a hét programjai, felkérték az előadókat és a szentmisék főcelebránsait, elkészült a kongresszus monstranciája (úrmutató, szentségmutató), és zeneművek is születtek a rendezvényre. Május elején a világ püspöki karainak küldöttei találkoznak Budapesten, hogy tájékozódjanak a kongresszus előkészületeiről és végigjárják a tervezett események helyszíneit - mondta Erdő Péter.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
