Pesti Srácok

Migráció – Aprópénzzel oldaná meg az EU a Száhel-övezetet sújtó gondokat

Migráció – Aprópénzzel oldaná meg az EU a Száhel-övezetet sújtó gondokat

Az Európai Unió (EU) 115,5 millió eurót – harminchétmilliárd forintot – biztosít a Száhel-övezet és a Csád-tó régiójában található országok számára a biztonság növelésére, a migránsok védelmének hatékonyságát célzó intézkedésekre és a munkahelyteremtés javítására – közölte Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős EU-biztos csütörtökön. Az EU által a legszegényebb közép-afrikai országoknak juttatandó alamizsna mértékét jelzi, hogy ugyanezek a szegény államok nemrég bejelentették: háromszázötvenmilliárd eurót terveznek klímavédelemre költeni a párizsi klímaegyezmény régiójukra vonatkozó célkitűzéseinek valóra váltására. Az érintett országok az elsivatagosodás visszaszorítását és az egyre hosszabb aszályok hatásainak mérséklését nevezték meg fő célokként, hogy a hatalmas terület élhető maradhasson, és ne vándoroljanak el onnan az ott élők, akik ha elindulnak, biztosan Európa felé veszik az irányt.

Neven Mimica tájékoztatása szerint mivel a Száhel-övezet biztonsági helyzete egyre ingadozóbb, az EU támogatja Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger azon erőfeszítéseit, hogy közös válaszokat adjanak a jelentős, határokon átnyúló nehézségekre, fenyegetésekre, valamint az elvándorlást csökkentő, regionális szintű fejlesztési igényekre. Az unió harmincmillió eurót juttat a térség országainak a területükön tartózkodó migránsok és menekültek védelme érdekében kifejtett tevékenységeik támogatására, az emberkereskedelem elleni küzdelmet és a migrációkezelést célzó intézkedéseik javítására. A biztos közölte: Nigerben az unióval közös nyomozócsoport harminchárom, a migrációt segítő bűnözői hálózatot számolt fel, és kétszáztíz embercsempészt fogott el az utóbbi két évben. E sikerre építve az ország további 5,5 millió eurót kap tevékenysége folytatásához. Ghána ötmillió euró támogatásban részesül határigazgatásának megerősítésére.

Az unió tízmillió eurót juttat a felsorolt országok védelmi és biztonsági kapacitásainak megerősítésére, és kétmillió euróval támogatja az úgynevezett Száhel Szövetség munkájának koordinációját, harmincmillióval segíti a Burkina Fasóban működő Száhel vészhelyzeti programot, hogy erősítse az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és elősegítse a helyi közösségek közötti párbeszédet. Az uniós biztos tájékoztatása szerint két intézkedés kifejezetten a gazdasági és fejlesztési lehetőségek javítására irányul. Ghánában húszmillió euró értékű program indul a munkahelyi kilátások javítására, valamint az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra való áttérés ösztönzésére, Mali esetében tizenhárommilliós uniós támogatás segíti majd a munkahelyteremtést és az állami közszolgáltatások hatékonyságát. Az EU által a legszegényebb közép-afrikai országoknak juttatandó alamizsna mértékét jelzi, hogy ugyanezek a szegény államok nemrég bejelentették: háromszázötvenmilliárd eurót terveznek klímavédelemre költeni a párizsi klímaegyezmény régiójukra vonatkozó célkitűzéseinek valóra váltására. Az érintett országok az elsivatagosodás visszaszorítását és az egyre hosszabb aszályok hatásainak mérséklését nevezték meg fő célokként, hogy a hatalmas terület élhető maradhasson, és ne vándoroljanak el onnan az ott élők, akik ha elindulnak, biztosan Európa felé veszik az irányt.

Forrás: MTI/Mandiner/PS; Fotó: Origo

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.