Nagy István: A vidék és a mezőgazdaság az egész ország közös ügye
A vidék és a mezőgazdaság ügye nemcsak az ott élők, hanem az egész ország közös ügye, 2019 ezért az építkezés éve az agráriumban – mondta az agrárminiszter csütörtökön a Figyelő hetilap budapesti agrárkonferenciáján. Nagy István a támogatási lehetőségek közül kiemelte az ökológiai gazdálkodások pályázatának harminchatmilliárd forintos, vagyis háromszorosára emelt keretösszegét, illetve a jövő keddtől benyújtható egységes támogatási kérelmeket. Utóbbinak köszönhetően a termelők csaknem ötven közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen összesen négyszázhetvenmilliárd forinthoz juthatnak hozzá.
Még az idén elindulhat a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit, beruházásait segítő új kamattámogatási program is – közölte az eseményen a tárcavezető, aki hozzátette: a minisztérium még ebben az évben el akarja kezdeni a Digitális agrárstratégia megvalósítását. Elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségeket kell elérhetővé tenni a gazdálkodók számára. Az agrárium digitális átalakulására, a több adatra és jobb minőségű információra épített termelés mérsékli a kockázatot, a környezet terhelését, a hatékonyságot, így magasabb jövedelemszintet tesz elérhetővé. Nagy István a gazdatársadalom elöregedése miatt kulcskérdésnek nevezte a mezőgazdasági vállalkozások generációváltását is. Ennek megkönnyítésére az ösztönző és támogató, gazdaságátadásra és pályaorientációra is kiterjedő szakpolitikai programot ígért. Szorgalmazta továbbá a termelői együttműködések kibővítését, mivel a tapasztalatok szerint ez nem csupán a szakmai érdekérvényesítést segíti, hanem a piacra jutás előfeltétele is. A gazdálkodók csatlakozását termelői csoportokat uniós forrásokból öt éven keresztül több, mint tizenegymilliárd forinttal támogatják.
Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója a világszinten is meghatározó agrárcégek példája alapján a mezőgazdasági vállalkozások hosszú távú, nemzedékeken átnyúló fejlesztését szorgalmazta. A nagy európai termelők rendszerint a piacvédelmet kihasználva erősödtek meg belföldön, azután pedig felvásárlásokkal terjeszkedtek külföldön is – jegyezte meg. A szakember véleménye szerint a jelentős magyar iparági szereplők kialakulását támogathatják az ázsiai piacok megrendelései; importigényüket kihasználva külföldi termelői infrastruktúrák felvásárlása nélkül is jelentős bővülés érhető el.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kedvező kiindulási alapnak nevezte, hogy a magyar mezőgazdaság növekedési pályára állt, lemaradása csökkent, kibocsátása 2010 óta ezernyolcszázmilliárd forintról kétezerhétszázmilliárd forintra emelkedett, a belföldi fogyasztáson belül bővült a magyar élelmiszerek aránya. Az elnök sürgette ugyanakkor a további fejlődés érdekében a mezőgazdasági struktúra átalakítását, a családi gazdaságok szerepének felülvizsgálatát és az egymillió hektárnyi területet lefedő öntözési rendszer kiépítését a következő húsz évben. A fejlesztéseknek a környezet mellett a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot is figyelembe kell venniük – hangsúlyozta.
Detre Miklós, a Magyar Államkincstár igazgatója közölte, hogy az uniós agrártámogatások változásaira ügyfélbarát megoldásokkal és hatékony tájékoztatással készítik föl a termelőket. Terveik szerint a pályázókat mobilalkalmazáson keresztül láthatják el hírekkel, határidős felhívásokkal, tájékoztató anyagokkal, amely alkalmas lehet a fejlesztéstámogatási kalkulációk kezelésére és pályázói adatok befogadására is. Az államkincstár, mint kifizető ügynökség az egyre bonyolultabb uniós eljárásokat minél egyszerűbben szeretné elérhetővé tenni az érintettek számára, az egységes kérelmekben pedig minél nagyobb előleg kifizetésére és a lehető leggyorsabb végkifizetésre törekszik – tette hozzá.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
