Schmidt Mária: A mai liberalizmus a gazdaságot a politika fölé helyezi
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a mai liberalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdaságot a politika fölé helyezi, ezért születtek a 2008-as pénzügyi, hitelezési válságra adott nyugati válaszok a liberális rendet irányító menedzseri, közgazdasági, pénzügyi és piaci szakértők elképzelései és érdekei mentén.
A történész a Ki nyeri a XXI. századot? - Egy évtizeddel a gazdasági válság után címmel, a XXI. Század Intézet szervezésében tartott szerdai budapesti konferencián arról beszélt: ez a liberális terápia nem vette figyelembe a válság politikai és társadalmi következményeit, célja pedig csak a válság előtti status quo visszaállítása, a pénzügyi, gazdasági szakértői elit hatalmának, befolyásának és gazdasági erejének átmentése volt. A főigazgató szerint azóta azonban kiderült, hogy a liberális rend megbukott politikailag, társadalmilag és gazdaságilag is. Úgy vélte, Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével Magyarország más utat választott azzal, hogy a gazdasági és pénzügyi válságra politikai választ adott, ezzel pedig "kiverte a biztosítékot" Washingtonban, Berlinben és Brüsszelben.
Azt mondta: Orbán Viktor a válságkezelést nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdésnek tekintette, és a csődöt okozó élcsapat cseréjében volt érdekelt, valamint abban, hogy a válság terheit ne kizárólag a munkából élőkre terheljék - ahogy az a fejlett országokban történt -, hanem a válságot okozó piaci szereplőkre is. Schmidt Mária szerint tíz évvel a válság kitörése után Orbán legádázabb ellenségei is kénytelenek belátni, hogy politikája és gazdaságpolitikája sikeres volt. Az elmúlt évtizedekben meghatározó neoliberális gazdaságpolitika cserbenhagyta a társadalmat, intézkedéseivel hatalmas és növekvő egyenlőtlenségeket eredményezett - idézte több közgazdász véleményét. A történész szerint Orbán Viktor az elsők között ismerte fel a politikamentesített válságkezelés politikai következményeit, és Tusványoson ki is mondta azt, hogy Magyarország szakít azzal a liberalizmussal, amivé az a XXI. század elejére vált, és amely 2008-ban látványosan lejtmenetbe került. Szerinte a miniszterelnök egy olyan illiberális társadalom megteremtését tartja kívánatosnak, amely közösségi, keresztényi és szolidáris, gazdasága pedig nem pénz-, hanem munkaalapú.
Schmidt Mária szerint a politika háttérbe szorítása vezetett a 2008-as pénzügyi, hitelezési összeomláshoz, és a válságkezelés is azért bizonyult kudarcosnak, mert az elit a politika szempontjait semmibe véve kizárólag a státuszának átmentésére fókuszált. Arról is beszélt, hogy szerinte az Európai Uniót már régóta nem felelős politikusok irányítják, hanem olyan tisztviselők, akik szakértelmük, beosztásuk, beágyazottságuk alapján kerülnek irányító szerepbe. Azt mondta: a politikát az elit egyre szűkebb területre korlátozná a nemzetállamokban, és ez aláássa a többségi demokrácia legitimitását, veszélyezteti a működését. Hozzátette: ha ez a folyamat tovább tart, az azt jelenti, hogy a nemzetállamoktól a politikát a nemzetek feletti szervezetek magukhoz vonják, ez pedig a birodalomépítők szándékait szolgálja. Az unió jövőjére utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb veszélyt nem a többi, számunkra idegen civilizáció jelenti, hanem a saját érdekérvényesítésünk hiánya.
Lánczi Tamás, az intézet igazgatója felidézte a 2008-as válság következményeit, ezek között azt, hogy csak az Egyesült Államokban csaknem 8 millióan vesztették el otthonukat. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a válságban odaveszett a középosztály második világháború óta tartó gyarapodásának a mítosza, és soha nem látott mértékűre nőtt a szakadék a legalsóbb és a legfelsőbb társadalmi osztályba tartozók vagyona és jövedelme között. Szerinte a válság következményei közé tartozik az is, hogy odaveszett az emberek vezetőkbe vetett bizalma, a válság kezelése pedig rávilágított arra, hogy a hidegháborút megnyerő nyugati hatalmak sem sebezhetetlenek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Marjai János
