Pesti Srácok

Uniós megegyezés született: 2022-től többek között gyorshajtásblokkoló kerül az új autókba

Uniós megegyezés született: 2022-től többek között gyorshajtásblokkoló kerül az új autókba

Politikai megegyezés született az unió vezető testületeiben a járműbiztonsági rendelet módosításáról. Ennek értelmében 2022-től minden új autó kötelező felszereléséhez tartozik majd többek közt az intelligens sebességszabályozás, köznyelven gyorshajtásblokkoló vagy a baleseti adatrögzítő, azaz a feketedoboz - írja a Magyar Nemzet. A céllal, vagyis a közúti balesetek radikális csökkentésével nehéz vitatkozni. A megoldásokkal kapcsolatban nyilván parázs viták törnek ki uniószerte.

Az egyes járműbiztonsági rendszerek kötelezővé tételére tavaly tavasszal tett javaslatot az Európai Bizottság (EB), ezek akár korlátozhatják a vezetőt a sebesség megválasztásában, vagy figyelmeztetik, ha lankad vagy elkalandozik a figyelme. A kötelezővé tett új biztonsági elemektől ugyanolyan hatást várnak, mint annak idején a biztonsági öv bevezetésétől. A legtöbb új technológia már létezik, főként a felső kategóriás autókban érhetők el. Ha általánossá válik a használatuk, a remények szerint a közlekedés minden résztvevője nagyobb biztonságban érezheti magát – közölte az EB.

Az újonnan kötelezővé tett biztonsági elemek közé tartozik majd a személygépkocsik, a kishaszonjárművek, a tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a járművezető figyelmeztetése álmosság és figyelemelterelődés esetén, például ha mobiltelefonozik vezetés közben. Itt van a sokat emlegetett intelligens sebességszabályozás, azaz a sebességkorlátozások kötelező betartása, a baleseti adatrögzítő, azaz feketedoboz, és a tolatókamerák és érzékelők használata. Lesz még sávtartás-segítés, fejlett vészfékező rendszer, vagy a töréstesztek alapján továbbfejlesztett biztonsági öv. A tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a holtterek megszüntetése érdekében kamerarendszereket helyeznek el a jármű elején és oldalán.

A javasolt intézkedések segítségével 2038-ig több, mint 25 ezer emberéletet menthetnek meg és legalább 140 ezer súlyos sérülés lesz elkerülhető. Ez hozzájárul majd ahhoz, hogy 2050-re a nulla közelébe kerüljön a halálos kimenetelű és a súlyos sérüléssel járó balesetek száma. Az új, fejlett biztonsági elemek amellett, hogy védelmet nyújtanak az emberek számára a közutakon, segíteni fogják, hogy a járművezetők megbarátkozzanak az új gépjárművezetés-támogató rendszerekkel. Az automatizáció lehetőségeket rejt magában az emberi hibák ellensúlyozására, miközben az idősek és a mozgásukban korlátozott személyek mobilitását is segíti. Egyúttal nő az automatizált járművek elfogadottsága és a beléjük vetett bizalom, ami előbbre viszi az önvezető gépjárművekre való áttérés ügyét. A fenti politikai megállapodást a közeljövőben hivatalosan is jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az új biztonsági elemeket a tervek szerint 2022-től kell kötelezően alkalmazni a járművekben, kivéve a tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a közvetlen látóteret növelő rendszereket, a személygépkocsik és a kishaszonjárművek esetében a fej ütközési tartományának megnövelésére vonatkozó előírásokat, amelyek a szükséges áttervezés ­miatt csak későbbtől lesznek kötelezők.

PestiSracok facebook image

Az elmúlt években az EU több kötelező intézkedést vezetett be, amelyek segítettek abban, hogy éves szinten mintegy 50 ezerrel csökkenjen a halálos közúti balesetek száma. Ilyen intézkedés volt az elektronikus menetstabilizáló rendszerek (ESP) kötelezővé tétele minden járműben, valamint a fejlett vészfékező rendszerek és a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek bevezetése a tehergépjárművekben és az autóbuszokon. Európa vezető szerepet kíván betölteni az autonóm és biztonságos mobilitási rendszerek területén. Az összekapcsolt mobilitással összefüggésben új szabályokat fogadtak el a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS) bevezetésének felgyorsítására. A C-ITS segítségével a járművek képesek „beszélgetni” egymással, a közúti infrastruktúrával és más úthasználókkal például a veszélyes helyzetekről, az útlezárásokról vagy akár a forgalomirányító lámpák programozásáról.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.