Pesti Srácok

A pristinai parlament elfogadta a szerbek állítólagos koszovói népirtásáról szóló határozatot

A pristinai parlament elfogadta a szerbek állítólagos koszovói népirtásáról szóló határozatot

Elfogadta a szerbek állítólagos koszovói népirtásáról, háborús, illetve emberiség elleni bűncselekményeiről szóló határozatot a pristinai parlament csütörtök este - közölte a helyi sajtó. A 120 tagú parlament mind a 79 jelen lévő képviselője igennel szavazott a javaslatra, amely kimondja, hogy a szerbek tettei az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején népirtásnak, háborús bűnöknek, valamint emberiség elleni bűncselekményeknek minősülnek.

A határozat szükségességét Kadri Veseli házelnök azzal indokolta, hogy "az 1998-1999-es koszovói konfliktus után maradt legnagyobb seb az, hogy a Szerbia által Koszovóban elkövetett népirtás áldozatainak nem szolgáltattak igazságot". Emlékeztetett arra, hogy a kilencvenes évek végén több, mint egymillió koszovói albán menekült el otthonából, több, mint 13 ezren életüket vesztették, és több ezer nőt megerőszakoltak. A háború végén mintegy hatezer embert tartottak nyilván eltűntként. Kadri Veseli szerint pontosan lehet tudni, hogy kik követték el a bűncselekményeket, ahogyan azt is, hogy kik adták ki a parancsokat. Csalódottságának adott hangot, hogy a nemzetközi közösség mindeddig nem vonta felelősségre a szerbeket azokért a tettekért, amelyeket a kilencvenes évek végén Koszovó területén követtek el.

A parlament döntését Hashim Thaci államfő és Ramush Haradinaj kormányfő is üdvözölte. A csütörtökön elfogadott határozat szerint a népirtás emléknapjává nyilvánítanák január 15-ét. Emellett Pristina felállítana egy nemzetközi bíróságot is, amely a szerbek által Koszovóban elkövetett háborús bűnöket vizsgálná.

Belgrád a koszovói házelnök kezdeményezését propagandának nevezte, amelynek az a célja, hogy elterelje a figyelmet azokról a bűncselekményekről, amelyeket az 1998-99-es konfliktus idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjai követtek el.

PestiSracok facebook image

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) már vizsgálta a koszovói háborús bűnöket. Ramush Haradinaj kormányfőt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól, Fatmir Limaj miniszterelnök-helyettest pedig 2007-ben mentették fel a vádak alól. A Nemzetközi Törvényszék a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt hat szerbet ítélt el, Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök pedig az ellene folyó eljárás során halt meg a hágai törvényszék börtönében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.