Pesti Srácok

Andrzej Duda szerint is növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét Európában

Andrzej Duda szerint is növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét Európában

Több demokráciára van szükség Európában, ezért növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök szerdán, a lengyel uniós csatlakozás tizenötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az Európai Unió, és annak tagjaként Lengyelország is fennmaradjon – jelentette ki az államfő a közép-lengyelországi Pulawy városban rendezett Európai Piknik nevű akción.

Andrzej Duda az eseményen úgy vélekedett: Európának ma több demokráciára van szüksége, és szükség van a nemzeti parlamentek nagyobb szerepére. A lengyel elnök egyúttal fontosnak nevezte az Európai Parlament és az uniós kormányfőket tömörítő Európai Tanács szerepének megerősítését is, mint olyan intézményekét, amelyek képviselői a demokratikus választások révén léptek színre. Az államfő kedd esti, az EU-csatlakozás évfordulója alkalmából a közszolgálati televízióban sugárzott beszédben hangsúlyozta, hogy Lengyelország felelősséget vállal az EU jövőjéért, a lengyelek tudatában vannak az unió előtt álló kihívásoknak, bár gyakran eltérő módon értékelik azokat. Egy dologban azonban egyetértünk: Európa, az EU mi vagyunk – jelentette ki, hozzáfűzve: mindenki, aki ma nyugtalanságot próbál kelteni a lengyel tagságot illetően, Lengyelország érdekei ellen cselekszik.

Duda ezzel a kijelentéssel arra a vitára reagált, amelyet Lengyelországban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének hétfői kijelentése váltott ki. Juncker tagadóan válaszolt egy lapinterjúban feltett kérdésre, hogy Lengyelország kiléphet-e az EU-ból, amennyiben az őszi lengyel parlamenti választást a jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) nyeri meg.

PestiSracok facebook image

– reagált Juncker. A PiS politikusai szerint az EB elnöke ezzel cáfolta a lengyel ellenzék állításait, amelyek szerint a kormány politikája veszélyezteti Lengyelország uniós tagságát.

Lengyelország, Magyarország, valamint nyolc másik európai állam – Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia – tizenöt éve, 2004. május 1-én csatlakozott az EU-hoz.

Forrás: MTI; Fotó: PS

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.