Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Az IT-szakemberek közel fele külföldre költözne egy jó állásért egy kutatás szerint

PPestiSrácok.hu Forró drót 2019. május 23. 06:37
Az IT-szakemberek közel fele külföldre költözne egy jó állásért egy kutatás szerint

Magyarországon az IT-szakemberek 43 százaléka menne külföldre egy jobb munka reményében, jóval többen, mint az egyéb területeken dolgozók, ahol 35 százalékos ez az arány - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), egy nemzetközi HR-hálózat, a The Network, és a Profession.hu közös kutatásából.

Az MTI-nek elküldött felmérés szerint a magyar IT-szakemberek mobilitása messze elmarad a nemzetközi átlagtól, globálisan ugyanis 67 százalékuk nyitott a külföldi munkavállalásra. A magyar informatikusok hagyományosan is népszerű kivándorlási célpontokat választanának: Ausztriát, az Egyesült Államokat vagy Németországot.

A kutatás szerint az IT-szakemberek 80 százaléka egyetemi végzettségű, 68 százalékuk férfi - Magyarországon 75 százalékuk. Az IT-szakemberek elsődlegesen nem startupoknál, hanem leginkább nagyvállalatoknál akarnak dolgozni. A magyar válaszadók 76 százaléka alkalmazott, 11 százaléka szabadúszó, 2 százaléka gyakornok.

Az IT-szakemberek megtartása nehéz a kutatás szerint: 39 százalékuk kevesebb, mint 2 évet dolgozik egy munkahelyen. A nemzetközi Decoding Digital Talent kutatás során a BCG és a Profession.hu Magyarországon több, mint 12 ezer munkavállalót, köztük 673 IT-szakembert kérdezett meg. A felmérésben globálisan több, mint 366 ezren vettek részt, közöttük közel 27 ezer IT-szakember.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Kapcsolódó témák
külföld it-szakemberek boston consulting group kutatás
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)