Pesti Srácok

Benkő Tibor: Magyarországnak ma is szüksége van erős honvédségre

Benkő Tibor: Magyarországnak ma is szüksége van erős honvédségre

Magyarországnak ma is szüksége van erős, modern, korszerű, ütőképes Magyar Honvédségre - jelentette ki a honvédelmi miniszter kedden, Budapesten, a budai Várban, a honvédelem napján tartott megemlékezésen.

Benkő Tibor emlékeztetett: 170 éve ezen a napon vívták a magyar hadtörténelem egyik legkiemelkedőbb csatáját, amely során visszafoglalták az ősi főváros, Buda várát. Ez egy olyan csata volt, amelyre büszkék lehetünk - mondta a miniszter. Legyünk büszkék elődeinkre, kövessük példájukat, ahogy az évszázadok során példát mutattak bátorságból, hősiességből, helytállásból - fogalmazott.

A miniszter beszédében szólt arról is, hogy a honvédség megújul, s ebben a kormány és a társadalom támogatását is élvezi. Utóbbit igazolja a miniszter szerint, hogy a múlt hétvégén, Budaörsön tartott haditechnikai bemutatón sokan nagy érdeklődéssel fordultak a magyar katonák és a honvédség felé. Benkő Tibor azt mondta: rendkívül fontos, hogy a honvédség valóban megújuljon mind katonai képességeit, mind a katonák gondolkodását illetően, hogy "méltók legyünk hazánk, nemzetünk szolgálatára".

Kiemelte: a megújulás ékes példáját mutatja a honvédelmi és haderőfejlesztési program, amely nemcsak a modern haditechnikáról szól, hanem a katonáról is, továbbá a honvédség és a társadalom baráti kapcsolatáról, az együttműködésről, a hazafias honvédelmi nevelésről. A miniszter a katonáknak üzenve azt mondta: legyenek bátrak, hazájuk, nemzetük iránt elkötelezettek, és tartsák szem előtt mindazt, amit katonai esküjükben megfogadtak. A budai Várban, a Dísz téren tartott megemlékezés végén koszorúkat helyeztek el a Honvéd emlékműnél.

PestiSracok facebook image

A magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta május 21. a honvédelem napja.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.