Pesti Srácok

Elmosódtak az ideológiai határvonalak Manfred Weber és a szocialista Frans Timmermans között

Elmosódtak az ideológiai határvonalak Manfred Weber és a szocialista Frans Timmermans között

Elmosódtak az ideológiai határvonalak Manfred Weber és a szocialista Frans Timmermans között, ami kihat az európai parlamenti választások hangulatára — értékelte a Magyar Nemzetnek Nicholas Whyte, az APCO Worldwide piacvezető kampánytanácsadó cég vezető elemzője. A néppárt és a szocialisták közeledése miatt kialakult apolitikus hangulat pedig hozzájárul ahhoz, hogy fontos kampánytémákról nem zajlik érdemi társadalmi vita. Whyte elmondta: a nagyvállalatok szintjén már van érdeklődés a választások kimenetelére.

A lap azt írja: "egyvalamiben egyetértenek Európa ideológiai szekértáborai: a május 23-án kezdődő európai választások sorsfordító voltát illetően nincs vita". A jelenlegi politikai és kulturális elit a „szélsőjobboldali populisták” romboló természetével fenyeget, miközben az Európai Unió vezetésével szemben szkeptikus erők épp ellenkező érvekkel mozgósítanak, úgy vélve: ha az emberek nem mennek el szavazni, marad a status quo.

A voksolást övező izgatottságot azonban éppen a választások főszereplője, vagyis maga a választó nem éli át. Legalábbis erre utal az Eurobarometer legutóbbi közvélemény-kutatása: a megkérdezettek mindössze harmada van tisztában a küszöbönálló választásokkal; a pontos, május 23–26. közötti dátumot csupán öt százalékuk ismeri. Folytatódhat az első, 1979-es választások óta megfigyelhető folyamat: tovább csökkenhet a választói részvétel. Míg negyven éve a polgárok közel 62 százaléka ment el szavazni, legutóbb, 2014-ben már csak 43 százalékuk.

Arról, hogy mi állhat a közöny, illetve az európai parlamenti (EP-) választások népszerűtlensége mögött, a Magyar Nemzet az APCO Worldwide piacvezető politikai kampánytanácsadó brüsszeli irodájának vezető elemzőjét kérdezte. Nicholas Whyte jól ismeri a politikai kommunikáció világát: pályafutását az Északír Szövetség Pártjának kampánymenedzsereként kezdte, majd több kutatóintézet elemzőjeként számos országban támogatott szakértelmével kampányokat.

PestiSracok facebook image

– mondta Whyte. Szerinte ennek oka az európai intézménystruktúrából következik: az EP megosztja a hatásköreit a tagállamokat tömörítő uniós tanáccsal, és a két testület együttesen alkotja a szövetség jogalkotói szervét. Bár az EP dönt a végrehajtó testület, az Európai Bizottság összetételéről, mégsem alkothat törvényeket.

– teszi fel a kérdést Whyte. Az APCO Worldwide vezető elemzője szerint erősíti az érdektelenséget, hogy az EP nagy pártjai között elmosódtak az ideológiai határvonalak.

– mondja a néppárti és a szocialista csúcsjelöltről Whyte, azt állítva: ez kommunikációs szempontból korlátozza a lehetőségeket.

– mutatott rá. A szakértő szerint ezek a problémák is szerepet játszanak abban, hogy idén sincsenek igazi központi kampánytémák. A bevándorlás és a biztonság kérdése még ismertnek mondható a választók körében, de számos más, fontos kérdésben nem zajlik megfelelő társadalmi vita.

– sorolja az elhanyagolt témákat Whyte, úgy vélve, különösen égető pedig a közös pénzügyi politika, ez ugyanis hosszú távon gazdasági válságot és végül az unió egységének felbomlását eredményezheti.

– mondta Whyte. Bár az APCO Worldwide bizalmasan kezeli ügyfeleinek kilétét, a brüsszeli iroda vezető elemzője annyit elárul: számos multinacionális vállalat kér tőlük elemzéseket az EP-választások részleteiről.

– folytatta Whyte.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: France 24

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.