Pesti Srácok

Európában itt az ideje meghozni nagyon fontos döntéseket – A 168 Órának adott interjút Szájer József

Európában itt az ideje meghozni nagyon fontos döntéseket – A 168 Órának adott interjút Szájer József

Nem a Fidesz kereste a néppártban az elmúlt hónapokban lezajlott konfliktusokat, amelyek pártpolitikai jelleget öltöttek. Mivel annak ellenére, hogy a néppárt összezsugorodott, súlyos belső viták szabdalják, ma még Európa legfontosabb pártjai együttműködésének terepe; nélküle sokkal nehezebb lenne elérni a kitűzött célokat. A Fidesz következetesen kitart a saját és a magyar kormánypolitika mellett: álláspontjuk megváltoztathatatlanul az, hogy a néppártnak kell régi önmagához visszatérnie – erről beszélt Szájer József a Fidesz európai parlamenti képviselője, a néppárt jogalkotásért felelős alelnöke a 168 Órának adott interjújában. A Fidesz és a néppárt jövőjét firtató kérdésekre hangsúlyozta, hogy egy dolog biztos: a következő hetekben, hónapokban, években jelentős pártpolitikai átrendeződés fog végbemenni. Az még nyitott kérdés, hogy a Fidesz a néppárt tagja marad-e, az viszont nem, hogy mindenképpen fontos eleme marad az európai pártstruktúrának.

A néppártnak kell változnia

Szájer József úgy látja, hogy a néppárt korábban a győztesek pártja volt, most pedig a zsugorodó nemzeti pártok gyengülő szövetsége, viszont akár a nemzetek Európájának megerősítéséről, akár a keresztény hagyományokhoz való visszakapcsolódásról, akár a számunkra kitüntetetten fontos bevándorlásról beszélünk, a néppárt még ma is kulcsszereplő.

A Fidesz képviselője azt mondta, éppen ezért várnak ki. Világos, hogy valakinek mozdulnia kell, de akinek változnia kell, az a Néppárt.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Szájer József. A politikus hangsúlyozta, hogy ha a néppárti vezetőket a józan ész vezeti, akkor Magyarországot példaként állíthatják a szervezet és a tagpártok elé.

Status quo esetén minden marad a régiben

A radikalizmus, populizmus európai politikai szerepéről Szájer József azt mondta: már 2014-ben téma volt, hogy az európai politikában változásokra van szükség, amihez az emberek támogatását kellene keresni, a terv azonban akkor a fiókba került.

– hangsúlyozta az EP-képviselő.

A jogállamiság kérdése szubjektív, minden országban más az értelmezése

A riporter felvetette, hogy ha a vitában alulmaradunk, az sokba kerülhet Magyarországnak, hiszen a csúcsjelöltek vitájában már Weber is belengette, hogy pénzügyi szankciókat kellene bevezetni, ha úgy ítélik meg, hogy egy tagállamban sérül a jogállamiság. Szájer József kijelentette: éppen ez az, amit mindig is elleneztek, azt, hogy az EU támogatási rendszerét szubjektív szempontokhoz kössék. A Fidesz nem járul hozzá egy bizonytalan kritériumokkal megfogalmazott, úgynevezett jogállamisághoz kötött költségvetés elfogadásához, mert jogállamiságon minden ország mást ért.

Nincsenek veszélyben a Magyarországot érintő támogatások

Az uniós költségvetés elfogadásának alapja az egyhangúság; ennek a szankciónak a bevezetése nem fenyeget.

– jegyezte meg Szájer József.

A bennünket ért támadások oka a migrációs politika, ami mindig előjön a második kanyarban

A politikus az interjúban arról is beszélt, hogy bár a jogállamiság kérdésével támadnak bennünket, valójában a bevándorlás kérdésében fenntartott álláspontunk a kulcskérdés, ami mindig elő is jön a második kanyarban. Hiába csökken jelenleg a bevándorlók száma – ráadásul éppen a Magyarország által alkalmazott megoldásnak köszönhetően –, utánunk Bulgária is határkerítést épített, de követte a példát Ausztria és Szlovénia is.

Európa vezetői mást mondanak, mint amit tetteik mutatnak

– jelentette ki Szájer József, aki úgy vélekedett, hogy rövid távú és szűk látókörű gondolkodásra utal, ha valaki azt mondja: a migráció ügyével már nem is kell foglalkozni, mert az most éppen nem áll a 2015-ös csúcsán. A politikus kiemelte, hogy bármit is mondanak Európa mai vezetői, hogy ők sem akarnak mindenkit beengedni, a tetteik mást mutatnak, mint például a migránsvízum bezetésének vagy a korlátok nélküli elosztási kvóták rendszerének támogatása.

Az Európai Ügyészség a trójai faló – Ki akarják venni a nemzetek kezéből az irányítást

Az interjúban szóba került az európai ügyészséghez való csatlakozás kérdése is. Szájer József azt mondta: Magyarországon ezer éve a hazai igazságszolgáltatás van gyakorlatban; ezeket a jogokat nem akarjuk, és nem fogjuk átadni az uniónak. Az uniós ügyészség létrehozásának kezdeményezését olyan föderális tervnek tartják a hazai kormánypártok, amelyre trójai falóként lehet tekinteni. Ez az a gomb, amelyhez később hozzá akarják varrni az egész kabátot. Az ügyészség után jönnének a bíróságok, jönne a teljes bűnüldözés, és a végén majd Brüsszelből szeretnék irányítani a magyar rendőrséget.

Szájer József kiemelte, hogy azok az indokok, amelyeket az ellenzéki politikusok emlegetnek, hogy miért kellene európai szinten őrködni a magyar igazságszolgáltatás felett, valójában politikai jellegűek. Kontrollra most is van lehetőség, hiszen az európai uniós szerveknek a magyar hatóságokkal való együttműködésben lehetőségük van az általuk észlelt visszaélések jelzésére.

Kizárt, hogy a Fidesz kivezesse az unióból Magyarországot

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, hogy a Fidesz kivezesse Magyarországot az unióból, ha Orbán Viktor politikai kezdeményezései kudarcot vallanak, Szájer József azt válaszolta, hogy szerinte ez teljesen kizárt:

– jelentette ki Szájer József.

Forrás: 168 Óra; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.