Kövér: Magyarként annyit érünk, amennyit segíteni tudunk nemzettársainkon
Magyarként mindig annyit érünk, amennyit segíteni tudunk a nemzettársainkon - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Budapesten abból az alkalomból, hogy a Rákóczi Szövetség és a Megyei Jogú Városok Szövetsége megállapodást írt alá.
A két szervezet a külhoni magyar iskolaválasztás és a Kárpát-medencei kapcsolatok erősítése érdekében kíván együttműködni a jövőben.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: jövőnk akkor lesz, ha Magyarországon, a Kárpát-medencében és bárhol a nagyvilágban a magyar édesanyák és édesapák vállalják a gyermekáldást, ha biztosítani akarják és tudják a megszületett gyermekek anyanyelven történő szakszerű oktatását, az óvodától a szakképzésen keresztül az egyetemekig. Kiemelte: globalizálódónak mondott világunkban különösen nem árt nem elfelejteni, hogy anyanyelvünk nemcsak nemzeti kultúránk elsajátításának kulcsa, hanem nemzetközi mércével is mérhető egyéni és közösségi teljesítményeink egyik alapvető tényezője.
Mint minden nyelv, a magyar nyelv is egyedi észjáráson és gondolkodáson alapuló értékteremtő erővel bír, egyéni alkotóerőnk és kreativitásunk legmélyebb gyökerei a közös anyanyelvünkben találhatóak
- fogalmazott Kövér László. Hozzátette: jogvédő törekvésével a Rákóczi Szövetség, hiteles társadalmi szervezetként, pontosan három évtizeddel előzi meg az Európai Uniót, amelynek jelenlegi vezetése ahelyett, hogy biztosítaná az európai emberek jogát a szülőföldön való megmaradáshoz, a kontinensen kívülről érkező illegális migránsoknak biztosít letelepedési jogot Európa földjén.
Kövér László kitért arra is, hogy az Európai Unió jelenlegi vezetése nem az unió összlakosságának több, mint tíz százalékát kitevő, azaz több, mint ötvenmillió, nemzeti kisebbségben élő európai őshonos közösséghez tartozó ember - és egyben európai adófizető - nyelvi és kulturális jogait biztosítja, hanem - miután sikeresen megoldotta az uborka görbületének közösségi szabályozásához hasonló kardinális kérdéseket - azzal van elfoglalva, hogy miként integrálja azon illegális migránsokat, akik egyáltalán nem akarnak integrálódni, és miként fordítson minél több pénzt azokra, akiknek többsége nem hozzáad, hanem elvesz az Európai Unió erejéből és annak költségvetéséből. Kiemelte: a Rákóczi Szövetség három évtizede azért dolgozik, hogy a külhonban élő magyar fiatalság is maradéktalanul gyakorolhassa a szülőföldjéhez és anyanyelvéhez való jogát, valamint átélhesse a nyelvileg és kulturálisan egységes magyar nemzethez tartozás élményét. Rámutatott: a szövetség a magyar nemzetpolitika területén a legtekintélyesebb társadalmi szervezet, taglétszáma a külhoni magyar tagokkal együtt meghaladja a 25 ezret. A Kárpát-medencében 515 helyi szervezetük van, köztük 288 középiskolai, 37 egyetemi és 190 települési. Csak tavaly több, mint 1200-an csatlakoztak a szövetséghez, átlagéletkoruk alig érte el a 22 évet. A szövetség központi szervezete által tavaly megvalósított 78 program csaknem nyolcvanezer magyar fiatalt érintett. Előző évben több, mint százmillió forintot fordított magyar iskolaválasztási programjára, amelynek sikeréért több, mint száz önkéntes dolgozott Kárpát-medence szerte - részletezte.
Kövér László a megállapodás másik aláírójáról, a Megyei Jogú Városok Szövetségéről azt mondta: a szervezetnek köszönhetően a nemzeti összetartozás és szolidaritás egy új erőforrást kap Magyarországon.
A szerződés aláírásával a megyei jogú városok azt vállalják: anyagi és egyéb lehetőségeikhez mérten minden segítséget, támogatást megadnak a Rákóczi Szövetségnek ahhoz, hogy folytassa a külhonban a magyar iskolaválasztási programot, és folytassa Magyarországon azt a munkát, amely révén magyar fiatalok százezrei vonhatók be a határokon átívelő nemzeti összetartozás élményébe
- mutatott rá Kövér László.
Szita Károly, az MJVSZ elnöke arról beszélt, az elmúlt tíz év hozta el, hogy a nemzetben gondolkodó honfitársakkal együtt többséget tudtak teremteni a magyarság ügyének képviseletére.
Elkezdődhetett egy új korszak a nemzet történetében
- mutatott rá, kiemelve: az a "mi felelősségünk", hogy a nemzettestvéreink közé ne lehessen határokat húzni. Hozzátette: a kormányzati intézkedés mellett, ők, nagyvárosi vezetőként is keresték és építették azokat az utakat, amelyekkel segítséget tudtak nyújtani a határon túli magyaroknak. A Rákóczi Szövetség akkor is végezte misszióját, amikor az állami politika kifejezetten ellene dolgozott - jegyezte meg, hozzátéve: most arra szövetkeznek, hogy megtalálják a leghatékonyabb módját a segítségnyújtásnak.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke rámutatott: tevékenységük alapvetően a külhoni magyar családok magyar iskolaválasztására irányul, ami egyszeri és megismételhetetlen döntés.
Az iskolaválasztáson múlik, hogy egy magyar gyermekből magyar felnőtt lesz-e
- fogalmazott.
A 2004-ben indult program - a támogatóknak, köztük a magyar önkormányzatoknak köszönhetően - folyamatosan bővülhetett és fejlődhetett. Ma már a teljes Felvidék mellett Kárpátalját és Délvidéket, valamint Erdély és Partium jelentős részét is érinti
- jelezte.
A rendezvényen részt vett Halzl József, a szövetség tiszteletbeli elnöke is.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
