Pesti Srácok

Kurz nem veszi fel sem a mandátumát, sem a néppárti frakció vezetését

Kurz nem veszi fel sem a mandátumát, sem a néppárti frakció vezetését

Sebastian Kurz leváltott osztrák kancellár nem veszi át az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetői posztját, és parlamenti mandátumát sem veszi fel - közölte kedden Sebastian Kurz szóvivője az APA hírügynökséggel.

Az ÖVP frakcióvezetője August Wöginger marad, aki e pozícióban már a korábbiakban is kitűnő munkát végzett, és Kurz bizalmát élvezi - tette hozzá a szóvivő. Közölte továbbá, hogy az ÖVP-t vezető Kurz a fizetését sem veszi fel. Kurz most mindenekelőtt "mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a zökkenőmentes átmenetet az ügyvivő kormánynak" - hangsúlyozta a szóvivő, hozzátéve, hogy ezt követően Kurz országjárásra indul Ausztriában, hogy "támogatást szerezzen az emberektől irányvonalának folytatásához".

Kurzot és kormányát hétfőn mozdította el posztjáról az osztrák parlament, miután az ellenzéki pártok összehangoltan ellene szavaztak. A kancellár ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány szavazásán az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) együtt voksolt a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is, amely egy hete még koalícióban együtt kormányzott Kurzcal, ám a néppárti kancellár felmondta a szövetséget, miután kompromittáló videó került napvilágra az FPÖ vezetőjéről, Heinz-Christian Strache alkancellárról.

Alexander van der Bellen osztrák államfő hétfő este tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy kedden hivatalosan felmenti Sebastian Kurz kormányát. Helyére ügyvivő kormányt nevez majd ki, amelynek élére Hartwig Löger kancellárhelyettes, pénzügyminiszter kerül. Felkéri ugyanakkor a minisztereket, hogy egy rövid időre még maradjanak, amíg megoldás születik egy átmeneti kormányról. Az előrehozott parlamenti választás várhatóan szeptemberben lesz. A bizalmatlansági indítvány az osztrák jog szerint a legerősebb politikai szankció, amely a kormány tagjaival vagy akár a kabinet egészével szemben alkalmazható; ha az alsóház, a Nemzeti Tanács többsége úgy dönt, hogy megvonja bizalmát a kormánytól vagy valamelyik minisztertől, akkor az államfő a kabinetet vagy az érintett kabinettagot minden további nélkül felmenti hivatalából. Ausztria második világháború utáni történetében eddig még sosem fordult elő, hogy a parlament megvonta volna a bizalmat a kormánytól vagy valamelyik tagjától, mert a többség vagy kitartott az illető mellett, vagy önszántából lemondott, akinek az elmozdítását kezdeményezték.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.