Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Megkezdődött a voksolás Szlovákiában

PPestiSrácok.hu Forró drót 2019. május 25. 08:15
Megkezdődött a voksolás Szlovákiában

Szlovákiában országszerte mintegy hatezer szavazóhelyiség nyílt meg szombat reggel hét órakor, és ezzel kezdetét vette az ország történetének negyedik európai parlamenti (EP-) választása, amelyen este tíz óráig voksolhat a csaknem 4,45 millió szavazásra jogosult szlovák állampolgár és a szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező uniós állampolgárok.

Szlovákiának jelenleg 13 EP-képviselője van, ők 2014-ben 8 szlovákiai párt színeiben jutottak be a brüsszeli testületbe. Két magyar van közöttük: a tisztán magyar pártként induló Magyar Közösség Pártja (MKP) listájáról Csáky Pál, a szlovák-magyar vegyespárt, a Most-Híd listájáról pedig Nagy József jutott be; mindkettőjüket indítja pártjuk most is.

A 2019-es EP-választás megszerezhető 13 képviselői helyéért rekordszámú, 31 politikai párt és mozgalom küzd. Közülük 21-en állítottak teljes listát, vagyis olyat, amelyen 14 jelölt neve szerepel. A legutolsó felmérés és elemzői becslések szerint akár nyolc-tíz pártnak is sikerülhet átlépnie a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, négy közülük pedig több, mint tíz százalékra számíthat. A mandátumszerzésre becsült pártok száma azért ilyen magas, mert az EP-választás - az eddigi rekordalacsony részvételi arányok miatt - a legkevésbé előre jelezhető voksolásnak számít Szlovákiában. Ezt jól érzékelteti, hogy a 2014-es EP-választáson az uniós tagországok közül Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvételi arány - 13 százalékos -, vagyis már 30 ezer szavazat elég volt egy képviselői hely megszerzéséhez. Bár az EP-választásokon való részvételi arány Szlovákiában eddig még soha nem érte el a húsz százalékot, és csökkenő tendenciát mutatott, egyes elemzők szerint most vélhetően többen szavaznak majd, mint legutóbb.

Az EU előírása szerint addig nem hozhatja nyilvánosságra egyetlen tagállam sem az EP-választás hivatalos eredményét, amíg valamennyi tagállamban be nem fejeződik a szavazás. Ezért Szlovákiában sem közölhetik az adatokat vasárnap este 11 óráig, amíg - az unióban utolsóként - be nem zárnak az olaszországi szavazóhelyiségek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kapcsolódó témák
szlovákia ep-választás
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.