Megkezdődött Nagyszebenben az állam- és kormányfők informális találkozója
Megkezdődött Nagyszebenben az Európai Tanács informális találkozója, amelyen az Európai Unió jövőjéről és egy új, a 2019-2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendről egyeztetnek a brit tagság megszűnése után az EU-ban maradó tagországok állam- és kormányfői.
A szász építészeti örökség jegyeit magán viselő erdélyi város történelmi városközpontjában csütörtök délben verőfényes napsütés és több száz, a jeles eseményre kíváncsi nagyszebeni polgár fogadta a tagállamok és az uniós intézmények vezetőit. Házigazdaként a város szülötte és korábbi polgármestere, Klaus Iohannis, az EU soros elnökségét ellátó Románia államfője fogadta őket. A találkozót a városházán tartják, amelyet - a környező középkori épületekkel együtt - akkor újítottak fel, amikor 2007-ben Nagyszeben volt Európa kulturális fővárosa. A nagyszebenieknek azonban nem volt könnyű megközelíteniük Európa vezetőit, az Erdélyben feltehetően előzménytelenül szigorú biztonsági intézkedések miatt. A csaknem hermetikusan lezárt városközpontba csak több szűrőn keresztül lehet bejutni; mindenütt biztonságiakat látni, a csatornatetőket lehegesztették, az utcai szemeteskukákat eltüntették vagy lezárták, a mobilkommunikációt is zavarják a városháza körül.
Az uniós soros elnökségét az idei első félévben ellátó Románia ünnepi eseménynek szánta a nagyszebeni tanácskozást, azt hangsúlyozva, hogy az az első csúcstalálkozó az unió történelmében, amelyet május 9-én, Európa napján tartanak. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a meghívóban jelezte: az európai parlamenti (EP-) választások előtt az unió vezetői egy egységet felmutató, optimista nyilatkozatot készülnek elfogadni: egy, a jövő felé forduló üzenetben akarják biztosítani az unió polgárait, hogy együtt akarnak továbbmenni, és képesek a megígért jólétet és biztonságot biztosítani számukra. Az európai jövővel kapcsolatos vállalásaikról egy tízpontos nyilatkozatot készülnek elfogadni a vezetők Nagyszebenben.
A tanács elnöke az állam- és kormányfőknek küldött meghívóhoz az új stratégiai menetrend tervezetét is csatolta. A dokumentum négy nagyobb témakörbe szervezi a stratégiai célokat, amelyeken belül további pontokat jelöl meg. A négy stratégiai célkitűzés között első helyen szerepel, hogy az EU védje meg polgárait, és garantálja szabadságjogaik érvényesülését minden létező és minden felmerülő fenyegetéssel szemben. Az alpontok között a biztonsági kérdéseket (határvédelem, terrorizmus, hibrid fenyegetések), a migrációs kihívások kezelését, a demokrácia és jogállamiság védelmét és az unió alapértékeinek érvényesítését említik. Stratégiai célkitűzésnek tekintik továbbra is a gazdaság erősítését, amelyet az európai jólét és versenyképesség zálogának tekintenek, és amely meghatározó jelentőségű az unió globális szerepe szempontjából is. Ebben a témakörben egyebek közt a gazdaságpolitikák összehangolását, az emberi erőforrásokba történő "beruházást", a digitális átalakulás felkarolását emelik ki.
Az EU "zöldebb", tisztességesebb és az esélyegyenlőségre jobban odafigyelő jövőt akar építeni: itt az újratermelődő, biztonságos energiaforrásokra történő áttérést, a környezet- és klímavédelmet, a szociális védelem és kohézió erősítését, és az életminőség javítását említik. A dokumentumtervezet külön stratégiai témakört szentelne az európai értékek népszerűsítésének és az uniós érdekek érvényesítésének a világban. Az Európai Tanács az EP-választások után tartandó első ülésén, várhatóan júniusban véglegesíti a dokumentumot, amely a következő európai parlamenti ciklus, és a választások nyomán megalakuló új Európai Bizottság számára irányozza elő a kiemelt intézkedéseket.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
