Pesti Srácok

Nacsa Lőrinc: Európának nemcsak lehetőség, kötelesség is az együttműködés Afrikával 

Nacsa Lőrinc: Európának nemcsak lehetőség, kötelesség is az együttműködés Afrikával 

Afrika a jövő kontinense, Európának az együttműködés lehetőség és kötelesség is - mondta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciószóvivője pénteken telefonon az MTI-nek. Nacsa Lőrinc Abidjanban, Elefántcsontpart korábbi fővárosában a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett nemzetközi tanácskozáson vett részt.

Elmondta: a szubszaharai Afrika jövőjéről és az európai együttműködési lehetőségekről rendezett tanácskozáson afrikai képviselők, illetve az elefántcsontparti házelnök mellett német, francia, osztrák és magyar politikusok, továbbá politikai intézetek és civil szervezetek képviselői is részt vettek. A konferencián felszóló kereszténydemokrata politikus kiemelte: Afrika a jövő kontinense, Európának az együttműködés nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. Úgy fogalmazott: "a kioktató és lekezelő" fejlesztési szemlélet helyett kölcsönös tiszteleten alapuló, konkrét együttműködéseket kell kialakítani.

Hozzátette: a munkahelyteremtés, a mezőgazdaság, az oktatás olyan terület, ahol azért is fontos a kooperáció, mert a migrációs hullám megállítása csak helyi fejlesztésekkel valósítható meg. Európának ezért is kötelessége Afrika mellé állni, közös feladat a helyben segítés, és nem a migráció bátorítása - rögzítette a frakciószóvivő. A KDNP-s képviselő kitért Magyarország Afrika-stratégiájára is, és arra, hogy mennyire fontosnak tartják az együttműködést különösen a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az oktatás, valamint a biztonság területén. Megemlítette, hogy jelenleg is csaknem 1500 afrikai diák tanul Magyarországon, kétharmaduk ösztöndíjjal.

Nacsa Lőrinc elmondta, hogy Magyarország vizsgálja egy elefántcsontparti külgazdasági attasé álláshely létesítésének lehetőségét Abidjanban, amit beszámolója szerint nagy örömmel fogadtak az érintettek. A gazdasági együttműködés mellett szólt a Hungary Helps programról - amelynek célja a helyben segítés - és néhány konkrét afrikai projektről is. A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a fejlesztésekbe be kell vonni az egyházakat, még ha ezt Brüsszel folyamatosan ellenzi is, mert fontos értékekért állnak ki, és zavaros időkben az emberek bíznak bennük.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.