Pesti Srácok

Nem lesz uniós szintű jogorvoslati fórum az EP-választáson

Nem lesz uniós szintű jogorvoslati fórum az EP-választáson

Az európai parlamenti (EP-) választáson nincs uniós szintű jogorvoslati lehetőség, a választási eljárás során az egyes tagállamok választási jogszabályai érvényesek.

Az EP-választáson Magyarország egyetlen választókerületet alkot, ezért a fellebbezési, illetve a jogorvoslati szintek eltérnek az országgyűlési választáson gyakorolhatótól. Az EP-választási eljárásban háromféle választási bizottság működik: szavazatszámláló bizottság (szszb), területi (fővárosi) választási bizottság, valamint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Bírósági felülvizsgálat esetében a Kúria illetékes.

A 10 277 szszb a szavazás napján, május 26-án működik, dönt a szavazás folyamán felmerülő kérdésekben: például a szavazni akarók visszautasításáról, mozgóurnaigény elutasításáról, szavazatok érvényességének vizsgálatáról. Ezekkel szemben a területi választási bizottságokhoz (Budapesten a Fővárosi Választási Bizottsághoz) lehet fordulni jogorvoslatért. (Nem lehet kifogást benyújtani a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, mivel az ellen csak a Nemzeti Választási Bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.)

A 20 területi választási bizottság (tvb) dönt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, illetve a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel, valamint a helyi sajtóval, továbbá a helyi választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról. A tvb jogosult dönteni a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogásokról. A tvb-határozatokkal szemben a Nemzeti Választási Bizottsághoz lehet fellebbezést benyújtani.

PestiSracok facebook image

A Nemzeti Választási Bizottság az egész választási folyamatban működik: ez a testület vizsgálja, hogy a választáson indulni kívánó pártok és listáik megfelelnek-e a választási törvényben előírt feltételeknek. Az NVB sorsolta ki a listák szavazólapi sorrendjét is; megszámlálja a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét.

Az NVB dönt minden egyéb kifogásról, így a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogásokról is, valamint elbírálja a tvb-k határozatai elleni fellebbezéseket. Az NVB határozatai ellen a Kúriához lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A kérelem tárgyában a legfelsőbb bírói testület három napon belül dönt. Kivételes esetekben az Alkotmánybírósághoz is lehet fordulni alkotmányjogi panasszal.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Alessandro della Valle

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.