Pesti Srácok

OH: A nyolcadikosok több, mint 96 százaléka felvételt nyert valamilyen középfokú iskolába

OH: A nyolcadikosok több, mint 96 százaléka felvételt nyert valamilyen középfokú iskolába

A nyolcadik osztályos diákok kilencvenhat százaléka felvételt nyert valamilyen középfokú oktatási intézménybe - közölte az Oktatási Hivatal (OH) csütörtökön. A hivatal tájékoztatása szerint idén több, mint 95 ezer tanuló - 81 769 nyolcadik, 8340 hatodik és 5230 negyedik évfolyamos diák - felvételizett középfokú intézménybe.

Az általános felvételi eljárásban a nyolcadikosok 96,5 százaléka (78 887 diák) nyert felvételt valamely középfokú iskolába. A felvettek 76,4 százaléka (60 265 diák) az első helyen, 93,4 százaléka (73 670 diák) az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait. A tanulók 36,4 százaléka (28 738 diák) gimnáziumi, 39,5 százaléka (31 157 diák) szakgimnáziumi, 22,3 százaléka (17 593 diák) szakközépiskolai, 1,4 százaléka (1088 diák) szakiskolai, 0,4 százaléka (311 diák) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be - ismertették. A 6 évfolyamos gimnáziumba felvettek száma 4680, közülük 3900 tanulót (83,3 százalék) az általa elsőnek megjelölt helyre vettek fel; 8 évfolyamos gimnáziumba 3146-an jutottak be, közülük 2850-an (90,6 százalék) tanulhatnak tovább az elsőnek megjelölt helyen. A középiskolák április 30-ig értesítették a tanulókat jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról; ezzel véget ért a középfokú felvételi eljárás általános szakasza. Az általános felvételi eljárásban fel nem vett nyolcadik évfolyamos tanulók száma 2882, a jelentkezést benyújtók 3,5 százaléka. Nekik május 6-án kezdődik a rendkívüli felvételi eljárás. Az Oktatási Hivatal várhatóan május első felében teszi közzé honlapján (oktatas.hu) azoknak az intézményeknek a listáját, amelyek a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást írnak ki. Az érintett diákok közvetlenül a középiskolákban jelentkezhetnek - közölték.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czimbal Gyula

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)