Ötven hét börtönbüntetésre ítélték Londonban a WikiLeaks alapítóját
Ötven hét börtönbüntetésre ítélte szerdán egy londoni bíróság Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem hét évvel ezelőtti megszegése miatt. Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt, de április közepén – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.
A letartóztatási parancsot Assange ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága adta ki csaknem hét esztendeje, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által kijelölt tárgyalási időpontban. A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette, és visszavonta Assange nemzetközi körözését. A londoni bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelezettség megszegése miatt; ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A londoni Southwark kerület koronabírósága, amelyhez a magisztrátusi testület a negyvenhét éves Assange ügyét továbbította, szerdai végzésében hangsúlyozta: Julian Assange nem is választhatta volna súlyosabb formáját az általa elkövetett bűncselekménynek, mivel azzal, hogy egy külföldi ország diplomáciai képviseletére menekült, elérhetetlenné tette magát a brit igazságszolgáltatás számára. Assange azzal védekezett, hogy annak idején igen nehéz körülmények között hozott egy döntést, amelyről akkoriban azt gondolta, hogy a lehetséges legjobb, sőt, talán az egyetlen lehetséges döntés volt számára. A WikiLeaks alapítója elnézést kért a bírósággal és a brit igazságszolgáltatással szemben tanúsított tiszteletlen magatartásáért.
A korábbi svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már kilenc éve őrizetbe vették, utána hosszú ideig a dél-londoni Wandsworth kerület börtönében tartották fogva - ügyvédei szerint dickensi körülmények között -, majd házi őrizetbe került. Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, és ennek fejében kellett volna 2012 nyarán megjelennie a londoni magisztrátusi bíróságon, ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen diplomáciai menedékjogot kért és kapott, és őrizetbe vételéig ott élt. Őrizetbe vételének előzményeként Lenín Moreno ecuadori elnök megvonta az Assange-nak nyújtott diplomáciai menedékjogot azzal az indokkal, hogy többször megsértette a nemzetközi egyezményeket. Moreno hangsúlyozta, hogy Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott a brit kormánytól arra, hogy London nem adja ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné. A svéd körözés ügyében első fokon eljáró londoni bíróság már több, mint nyolc esztendeje jóváhagyta Assange átadását Svédországnak. Julian Assange ügyvédei ugyanakkor éppen azzal az érvvel fellebbeztek e végzés ellen, hogy Svédország kiadhatja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá. Assange portálja becslések szerint csaknem félmillió bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. Julian Assange mindig is tagadta e bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben a svéd hatóságok két éve meg is szüntették ellene a nyomozást. Nem kizárt, hogy Assange-t nagy-britanniai börtönbüntetése után a brit hatóságok kiadják majd az Egyesült Államoknak, ahol összeesküvési vádak alapján körözik. Az ellene felhozott vádak alapján a WikiLeaks alapítóját – akit jogi szakértők szerint halálbüntetés nem fenyeget – öt évig terjedő börtönre ítélhetik Amerikában.
Forrás: MTI; Fotó: Reuters/Peter Nicholls
