Pesti Srácok

Palkovics: Megerősödtek a hazai kis- és középvállalkozások

Palkovics: Megerősödtek a hazai kis- és középvállalkozások

Az utóbbi években dinamikusan erősödtek a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) – közölte az innovációs és technológiai miniszter egy vállalkozói fórumon a Hajdú-Bihar megyei Hajdúnánáson, pénteken. Palkovics László elmondta: a vállalkozások hozzáadott érték, nettó árbevétel és exportbevétel tekintetében is jó irányban haladnak; 2009 és 2017 között mindhárom teljesítménymutatóban jelentős növekedést ért el a szektor.

Palkovics László az eseményen elmondta, hogy a termelékenység növekedése mellett a kormányzat számos intézkedéssel, például a hitelhez jutás megkönnyítésével és a kutatás-fejlesztés ösztönzésével is segítette a hazai kkv-k helyzetét és fejlődését. A tárcavezető előadásában az elért eredmények közé sorolta, hogy 2010 óta folyamatosan csökkent a középvállalatok átlagos adóterhelése; a kabinet célja, hogy ez 2019-re harminchat százalékra csökkenjen. A miniszter beszámolója szerint a magyar kkv-k 2010 és 2018 között hozzáadott értéküket huszonhét százalékkal növelték, hozzájárulásuk a GDP növekedési üteméhez huszonnégy százalékos volt, exportjuk pedig negyvenöt százalékkal emelkedett; utóbbi tekintetében nemzetközi összehasonlításban saját teljesítményükhöz mérve is jól teljesítenek. Palkovics László kifejtette: Magyarországon magas a high-tech vállalatok részesedése az exportból, ami jó alapot jelent a magas hozzáadott érték részarányának növelésére, viszont a digitális technológiák alkalmazásában jelentősen az európai átlag alatt teljesítenek a vállalkozások. Míg a 4G-lefedettségi rangsorban a világon a hatodik helyen áll Magyarország, az üzleti digitalizációban és e-kereskedelemben csak Romániát, Lengyelországot és Bulgáriát előzzük meg Európában – emelte ki a tárcavezető.

Palkovics László a szektor gyengeségei közé sorolta a kkv-nál dolgozó és a felnőttképzésben részt vevő alkalmazottak alacsony arányát. Mint elmondta, jelenleg a munkavállalók hat százaléka vesz részt valamilyen felnőttképzésben, és statisztikák szerint a vállalkozások mindössze tizennégy százaléka biztosít például információs és kommunikációs technológiai képzést dolgozói részére. A miniszter jelezte: a magyar vállalatok harmadát érinti a generációváltás kihívása, míg a százmillió forint feletti árbevételű cégek esetében ez az arány meghaladja az ötven százalékot. Ezzel foglalkozni kell; jelenleg hatezer olyan vállalat működik az országban, amelyeknél a tulajdonos már elérte a nyugdíjkorhatárt – hangsúlyozta a tárcavezető. Előadásában Palkovics kifejtette: a problémák megoldását és a vállalkozások termelékenységének további növekedését a kkv-stratégiában látja a kormány; a hét pillérből álló terv célja a szektor számára a működéshez szükséges keretek biztosítása és a vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése. Palkovics László a stratégia céljai között a kis- és közepes vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek mérséklését, adóadminisztrációjuk egyszerűsítését, az elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz és a finanszírozáshoz jutáshoz történő könnyű hozzáférést, az innovációk alkalmazásának terjedését és az exportáló cégek számának emelkedését jelölte meg.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.