Szijjártó: Magyarország mindig nagy figyelmet fordít a közép-európai országok együttműködésére
Magyarország mindig nagy figyelmet fordít és nagy jelentőséget tulajdonít a közép-európai országok együttműködésének, és ennek megfelelően a szomszédokkal való jó kapcsolatnak - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Marija Pejčinović Burić horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján csütörtökön Zágrábban.
A két politikus a zágrábi magyar nagykövetség új épületének ünnepélyes átadásán vett részt. Szijjártó Péter kiemelte:
Horvátországot szövetségesnek, barátnak és jó szomszédnak tartjuk. A magyar emberek szeretik Horvátországot: csak a tavalyi esztendőben 655 ezer magyar választotta nyaralása helyszínéül a horvát tengerpartot, és 400 millió euróval járultak hozzá a horvát turisztikai bevételekhez.
A körülöttünk lévő világ gyorsan változik - mondta a tárcavezető, majd hozzátette: "nem látott sebességű változásoknak vagyunk a tanúi és megélői, teljesen új viszonyok jöttek létre a világpolitikában és a világgazdaságban". Úgy vélte: ez az összevisszaság felértékeli a stabilitást, a kiszámíthatóságot és az észszerűséget, és ezek Közép-Európa legfontosabb jellemzői.
Sokáig lesajnáltak és lenéztek minket, közép-európaiakat, mára azonban egyértelműen az európai növekedés motorjává váltunk
- mutatott rá. Úgy vélte, ennek előfeltétele volt, hogy a térség országai megértették, hogy sokkal jobb együttműködni, mint széthúzni. "És ettől erősebbek is lettünk" - jelezte. Kifejtette: ezt támasztja alá, hogy a két ország között tavaly a kereskedelmi forgalom meghaladta a 2,2 milliárd eurót. A legnagyobb magyar vállalatok jelen vannak a horvát piacon, 4 milliárd eurónyi magyar befektetést regisztráltak Horvátországban, ami az összes külföldi magyar befektetés egyhetede. A Mol komoly beruházások előtt áll, az OTP pedig a negyedik legnagyobb bank Horvátországban - részletezte, és fontos összekötő kapocsnak nevezete a két ország nemzetiségeit. Közölte: erőforrásként tekintenek a nemzeti közösségekre, és nagyra becsülik, hogy a horvát kormány jóvoltából elindult az eszéki Horvát Oktatási és Művelődési Központ (HMOMK) kollégiumépítése, és büszkék arra, hogy az utóbbi kilenc évben több, mint a duplájára emelték a horvát közösség támogatását. Hozzátette:
egymilliárd forintot fordítottak a Drávaszögben a magyar kis- és középvállalkozások támogatására.
Az Európai Unióval kapcsolatban kiemelte, hogy történelmi kihívások és kérdések előtt áll: a kultúra, az identitás, a biztonság és a versenyképesség súlyos kihívásai előtt.
Magyarországról nézve jó látni azt, hogy délnyugati szomszédságunkban büszke nemzet él, amely meg akarja őrizni saját identitását, és nem szakad el sem a kulturális, sem keresztény hagyományától, örökségtől
- magyarázta.
Magyarország az erős tagállamokra és nemzetekre épülő erős EU-ban hisz, amely megvédi saját életformáját, amely elsőbbséget biztosít a keresztény kultúrának és tiszteli az őt alkotó nemzeteket
- fogalmazott. A külügyminiszter megköszönte, hogy amikor Magyarország a legvadabb támadásoknak volt kitéve, a horvát kormánypárti EP-képviselők mind kiálltak Magyarország mellett Brüsszelben. A magyar diplomácia vezetője csütörtök reggel találkozott Andrej Plenković horvát kormányfővel és Kolinda Grabar-Kitarović államfővel is. A horvát miniszterelnökkel való tárgyalások után Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva a Mol-INA-ügyről elmondta: bármikor, amikor a horvát kormány képviselőivel találkoznak, az INA napirendre kerül, de mindig biztosítják arról a horvát barátaikat, hogy az üzleti kérdések nem szerepelnek a magyar kormány napirendjén.
Mindazonáltal fel kellett ismernünk, hogy a Mol és az INA, vagy a Mol és a horvát állam közötti kérdések megterhelik a kapcsolatunkat
- mondta, majd hozzátette: szeretnének megszabadulni ettől a tehertől, de a két vállalatnak, illetve a horvát államnak a feladata az, hogy megegyezzenek.
A magyar kormány csak szurkolhat annak, hogy megegyezésre jutnak
- tette hozzá. Kiemelte: Magyarország számára a kapcsolat javulása kulcsfontosságú lenne, mert az energiabiztonság Közép-Európában kritikus kérdés.
Látjuk, hogy az ukrán-orosz tranzitvezeték kiépítése nem halad, látjuk, hogy az Exxon és az OMV még nem döntött arról, hogy befektet-e a román földgázmezőbe, szóval amikor a gázellátás diverzifikációjáról van szó ebben a régióban, akkor látjuk, hogy a horvát kérdés megoldása fontos. Az energetikai megállapodás nem független a Mol-INA kérdéstől
- húzta alá.
Forrás/fotó: MTI
