Pesti Srácok

Theresa May: A parlament dönthet arról, hogy legyen-e újabb népszavazás

Theresa May: A parlament dönthet arról, hogy legyen-e újabb népszavazás

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről kidolgozott jogszabálytervezet lehetőséget teremt az alsóházi képviselőknek arra, hogy voksoljanak egy újabb népszavazás lehetőségéről is, valamint arról, hogy az Egyesült Királyság a Brexit után milyen vámjogi viszonyban legyen az Európai Unióval - mondta kedden a brit miniszterelnök.

Theresa May, aki egy londoni üzleti rendezvényen ismertette a Brexit-feltételek törvénybe iktatását célzó, várhatóan június első hetében az alsóház elé kerülő tervezet fő pontjait, kifejtette: mindig is azt vallotta, hogy a kilépésről döntő, 2016-ban tartott első referendumnak kell érvényt szerezni. Hozzátette ugyanakkor: érzékeli, hogy mennyire "valósak és erőteljesek" az újabb népszavazással kapcsolatos érzelmek az alsóházi képviselők körében. A kormány ezért a törvénytervezethez csatol egy olyan kiegészítő előírást, amelynek alapján lehetővé kell tenni a képviselőknek a döntést arról, hogy legyen-e újabb népszavazás. Theresa May elmondta: ha a ház megszavazza az újabb népszavazást, az kötelezné a kormányt a referendum feltételeinek megteremtésére. Hangsúlyozta ugyanakkor: mindehhez szükséges a Brexit-feltételrendszer törvénybe iktatását célzó tervezet elfogadása, hiszen a népszavazás arról szólna, hogy a választók elfogadják-e a kilépés feltételeiről elért megállapodást.

A konzervatív párti brit miniszterelnök felfedte azt is, hogy a legnagyobb ellenzéki erővel, a Munkáspárttal tartott tárgyalásokon a kormány kompromisszumos javaslatot terjesztett elő egy olyan javaslatról, amelynek alapján az Egyesült Királyság átmeneti vámuniós viszonyrendszert tartana fenn az Európai Unióval a kétoldalú árukereskedelemben. May felidézte, hogy a Munkáspárttal folytatott tárgyalásokon végül nem sikerült egyezségre jutni. Kijelentette: ennek alapján helyénvaló, hogy a parlamentnek legyen lehetősége dönteni ebben a kérdésben is. A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: meggyőződése szerint a brit EU-tagság megszűnéséből eredő nagy lehetőségek egyike a független kereskedelmi politika kialakítása. Hozzátette: abban viszont soha nem hitt, hogy ennek érdekében fel kell áldozni azokat a munkahelyeket és megélhetési forrásokat, amelyek léte az Európai Unióval fenntartott kereskedelemtől függ. A kormány és az ellenzék egyetért abban, hogy e munkahelyek és megélhetési források megvédése érdekében az Egyesült Királyságnak olyan kereskedelmi kapcsolatokat kell fenntartania az EU-val, amelyek a lehető legkisebb súrlódással járnak - mondta Theresa May. Hozzátette: a Brexit-feltételrendszer törvénybe iktatásának tervezetéről szóló szavazással az alsóházi képviselők "még egy utolsó esélyt" kapnak arra, hogy teljesítsék a 2016-os népszavazás döntését a kilépésről, a tervezet elvetése esetén ugyanis megnyílhat az út olyan folyamatok előtt, amelyek eredményeként "egyáltalán nem lesz Brexit".

Theresa May a minap bejelentette, hogy a kormány a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet. Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat a Brexit-megállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett; a júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével. Ha a brit törvényhozás alsó-, majd felsőháza többlépcsős eljárásban elfogadja a beterjesztést, az a kilépési szerződés ratifikációját jelenti. Ennek jelenlegi határideje október 31., vagyis ha a brit parlament addig nem ratifikálja a Brexit-megállapodást, az Egyesült Királyság november 1-jén elvileg megállapodás nélkül kieshet az EU-ból.

PestiSracok facebook image

Az EU-val novemberben elért Brexit-megállapodás sorozatos alsóházi elutasítása nyomán a kormányzó brit Konzervatív Párt és a Munkáspárt May kezdeményezésére az utóbbi hat hétben több tárgyalási fordulót tartott a patthelyzet feloldását célzó kompromisszumos megoldásokról. Ezek a tárgyalások azonban nem vezettek érdemi eredményre, és Jeremy Corbyn, a Labour vezetője múlt pénteken bejelentette, hogy a Munkáspárt nem folytatja a kormánnyal az egyeztetéseket. Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje, a munkáspárti tárgyalóküldöttség vezetője már a kormánnyal kezdett tárgyalássorozat elején egyértelművé tette, hogy a Munkáspárt csak olyan megállapodást hajlandó elfogadni, amelyben szerepel népszavazás kiírásának lehetősége a Brexit feltételrendszeréről. A Munkáspárt emellett állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását is elengedhetetlennek tartja az EU-val a Brexit utáni időszakra. A kormány eddig mindkét lehetőséget mereven elvetette. Theresa May kedden előterjesztett javaslatcsomagja így jelentős engedménynek és fordulatnak számít, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a pártközi tárgyalások eredménytelensége ellenére a kormány munkáspárti szavazatokat nyerjen a Brexit-törvényjavaslat támogatásához. A konzervatív frakció keményvonalas Brexit-táborának több tagja máris elfogadhatatlannak nevezte a kormányfő által kedden előterjesztett kompromisszumos javaslatokat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.