Pesti Srácok

Több európai városban is összetűzések voltak tegnap a biztonsági erők és a tüntetők között

Több európai városban is összetűzések voltak tegnap a biztonsági erők és a tüntetők között

Több európai városban - a többi között Párizsban, Göteborgban, Koppenhágában, Erfurtban és Szentpéterváron is - összetűzések voltak a május 1-jei megmozdulásokon a biztonsági erők és a tüntetések résztvevői között. A francia rendőrség könnygázzal oszlatott köveket dobáló aktivistákat a párizsi Montparnasse vasútállomásnál. Mintegy kétszáz tiltakozót előállítottak, megelőző intézkedésekként pedig több, mint 12 500 ember csomagját vizsgálták át. Egyelőre nem tudni, hányan sérültek meg; első értesülések szerint legalább két férfit fejsérülésekkel vittek el a helyszínről a mentők.

Az AP amerikai hírügynökség helyszínen lévő tudósítója szerint a sárgamellényes tüntetők és szakszervezeti zászlókat lengetők több tízezres tömegébe kapucnis, feketébe öltözött emberek csoportjai vegyültek, akik rendőrellenes jelszavakat kiabáltak, egyesek pedig köveket és más tárgyakat dobáltak a rendvédelmi szervek tagjaira, valamint felborítottak egy parkoló kisbuszt. A francia fővárosban békésen tüntetők jelentős része a Place d'Italie térre vonult. Egyes transzparenseken azt lehetett olvasni, hogy "Soká éljen a szabadság és a szocializmus" és "Rendőrök, csendőrök csatlakozzatok hozzánk". Párizsban több, mint 7400 rendőr vigyázta a május 1-jei felvonulások rendjét. A rendvédelmi szervek elővigyázatosságból a menet útvonalán fekvő 580 üzlet, étterem és kávézó, valamint több metróállomás bezárását rendelték el.

Svédország második legnagyobb városában, Göteborgban tüntetők köveket, illetve petárdákat hajigáltak a rendőrökre, akik igyekeztek távol tartani őket egy hatósági engedéllyel rendelkező neonáci felvonulástól. Koppenhágában a készültségi rendőrség kisbuszokkal igyekezett megakadályozni, hogy rendőrellenes jelszavakat skandáló, feketébe öltözött kapucnis tiltakozók csatlakozzanak a békés felvonulókhoz. Dániában és Svédországban is többeket előállítottak.

Németországban százezrek vonultak fel a szakszervezetek felvonulásain, amelyeken a közelgő európai parlamenti választással kapcsolatban európai szintű lépéseket követeltek a munkavállalók helyzetének javítására. A német szakszervezetek országos szövetsége (Deutscher Gewerkschaftsbund - DGB) szerint nyolcezren vonultak a német főváros egyik jelképeként számon tartott Brandenburgi kapuhoz. A DGB az európai minimálbér követelése érdekében szólította az utcákra támogatóit. Baloldali és jobboldali tüntetők rendbontása miatt Erfurtban a rendőrségnek kellett közbeavatkoznia. Értesülések szerint a rendvédelmi szervek paprikasprét és gumibotokat használtak, egy rendőr megsebesült.

PestiSracok facebook image

Görögországban a szakszervezetek munkabeszüntetése miatt az ország közlekedési rendszere részben megbénult. A sztrájk hatására szünetelt a komphajó-összeköttetés az égei-tengeri szigeteken, valamint a TrainOSE vasúttársaság vonalain a közlekedés. Az ERT görög közszolgálati rádió szerint Athénban a metró több órán át nem üzemelt, és a buszok sem közlekedtek az egész napos sztrájk miatt. A görög szakszervezetek magasabb bérekért és az Európai Unióban legmagasabb szintű, 18,5 százalékos munkanélküliség ellen mozgósították híveiket az országos megmozdulásokon.

Szentpéterváron több, mint harminc ellenzékit vettek őrizetbe a hatóságok egy kormányellenes tiltakozáson. Mintegy kétezren tüntettek a második legnagyobb orosz városban Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az aktivisták között voltak Alekszej Navalnij ellenzéki politikus támogatói is. A Kreml-kritikusok mellett a kormányzó Egységes Oroszország párt, a kommunisták, illetve más csoportosulások több ezer híve is az utcákra vonult Szentpéterváron.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Francois Mori

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!