Pesti Srácok

Több európai városban is összetűzések voltak tegnap a biztonsági erők és a tüntetők között

Több európai városban is összetűzések voltak tegnap a biztonsági erők és a tüntetők között

Több európai városban - a többi között Párizsban, Göteborgban, Koppenhágában, Erfurtban és Szentpéterváron is - összetűzések voltak a május 1-jei megmozdulásokon a biztonsági erők és a tüntetések résztvevői között. A francia rendőrség könnygázzal oszlatott köveket dobáló aktivistákat a párizsi Montparnasse vasútállomásnál. Mintegy kétszáz tiltakozót előállítottak, megelőző intézkedésekként pedig több, mint 12 500 ember csomagját vizsgálták át. Egyelőre nem tudni, hányan sérültek meg; első értesülések szerint legalább két férfit fejsérülésekkel vittek el a helyszínről a mentők.

Az AP amerikai hírügynökség helyszínen lévő tudósítója szerint a sárgamellényes tüntetők és szakszervezeti zászlókat lengetők több tízezres tömegébe kapucnis, feketébe öltözött emberek csoportjai vegyültek, akik rendőrellenes jelszavakat kiabáltak, egyesek pedig köveket és más tárgyakat dobáltak a rendvédelmi szervek tagjaira, valamint felborítottak egy parkoló kisbuszt. A francia fővárosban békésen tüntetők jelentős része a Place d'Italie térre vonult. Egyes transzparenseken azt lehetett olvasni, hogy "Soká éljen a szabadság és a szocializmus" és "Rendőrök, csendőrök csatlakozzatok hozzánk". Párizsban több, mint 7400 rendőr vigyázta a május 1-jei felvonulások rendjét. A rendvédelmi szervek elővigyázatosságból a menet útvonalán fekvő 580 üzlet, étterem és kávézó, valamint több metróállomás bezárását rendelték el.

Svédország második legnagyobb városában, Göteborgban tüntetők köveket, illetve petárdákat hajigáltak a rendőrökre, akik igyekeztek távol tartani őket egy hatósági engedéllyel rendelkező neonáci felvonulástól. Koppenhágában a készültségi rendőrség kisbuszokkal igyekezett megakadályozni, hogy rendőrellenes jelszavakat skandáló, feketébe öltözött kapucnis tiltakozók csatlakozzanak a békés felvonulókhoz. Dániában és Svédországban is többeket előállítottak.

Németországban százezrek vonultak fel a szakszervezetek felvonulásain, amelyeken a közelgő európai parlamenti választással kapcsolatban európai szintű lépéseket követeltek a munkavállalók helyzetének javítására. A német szakszervezetek országos szövetsége (Deutscher Gewerkschaftsbund - DGB) szerint nyolcezren vonultak a német főváros egyik jelképeként számon tartott Brandenburgi kapuhoz. A DGB az európai minimálbér követelése érdekében szólította az utcákra támogatóit. Baloldali és jobboldali tüntetők rendbontása miatt Erfurtban a rendőrségnek kellett közbeavatkoznia. Értesülések szerint a rendvédelmi szervek paprikasprét és gumibotokat használtak, egy rendőr megsebesült.

PestiSracok facebook image

Görögországban a szakszervezetek munkabeszüntetése miatt az ország közlekedési rendszere részben megbénult. A sztrájk hatására szünetelt a komphajó-összeköttetés az égei-tengeri szigeteken, valamint a TrainOSE vasúttársaság vonalain a közlekedés. Az ERT görög közszolgálati rádió szerint Athénban a metró több órán át nem üzemelt, és a buszok sem közlekedtek az egész napos sztrájk miatt. A görög szakszervezetek magasabb bérekért és az Európai Unióban legmagasabb szintű, 18,5 százalékos munkanélküliség ellen mozgósították híveiket az országos megmozdulásokon.

Szentpéterváron több, mint harminc ellenzékit vettek őrizetbe a hatóságok egy kormányellenes tiltakozáson. Mintegy kétezren tüntettek a második legnagyobb orosz városban Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az aktivisták között voltak Alekszej Navalnij ellenzéki politikus támogatói is. A Kreml-kritikusok mellett a kormányzó Egységes Oroszország párt, a kommunisták, illetve más csoportosulások több ezer híve is az utcákra vonult Szentpéterváron.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Francois Mori

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)