Pesti Srácok

Csaknem hatezer sárgamellényes tüntetett Franciaországban, szombaton, a 37 fokos hőségben

Harmincharmadik alkalommal, mintegy 5800-an tüntettek szombaton a sárgamellényes mozgalom tagjai Franciaországban - közölte a párizsi belügyminisztérium.

A tárca adatai szerint a megmozdulás résztvevőinek száma megfeleződött június 22-éhez képest, amikor 11800-an tiltakoztak. Párizsban ugyanakkor az egy héttel ezelőttihez képest kétszázzal többen meneteltek, mintegy 11300-an. A rendkívüli, 37 Celsius-fokos hőmérsékletben a tiltakozók menete három órán át menetelt a főváros északi részén. A tömeg élén egy olyan táblát vittek, amelyen az a felirat szerepelt, hogy "A sárga mellényesek a demokrácia utolsó esélyei". A szombati menetben egyben megemlékeztek a korábbi tiltakozások során megsebesült emberekről. A belügyminisztérium adatai szerint tavaly november 17-e óta, amikor a megmozdulások kezdődtek, mintegy 2500 tüntető sebesült meg, közte mintegy száz súlyosan, köztük hetvenen a rendőrök által használt gumilövedékektől. A sárgamellényesek adatai azonban eltérőek: az ő számításaik szerint a sebesültek száma megközelíti a háromezret, és több száz a súlyos esetek száma. Mintegy hetven ember szenvedett súlyos fej- és szemsérülést.

A szombati megmozdulás viszonylagos nyugalomban zajlott. Csupán kisebb összetűzések voltak a rendőrséggel a háromórás menet végén Párizs északkeleti, külterületi részén, amikor a tömeg az engedélyezett útvonalon túlra próbált meg eljutni. Toulouse-ban, Franciaország déli ipari központjában néhány száz sárgamellényes vonult; egész utcákat vettek blokád alá a központban, ami komoly fennakadást okozott a közúti közlekedésben. A leghevesebb tiltakozás a nyugat-franciaországi Rennes-ben, a Párizstól 350 kilométerre fekvő Bretagne tartomány székhelyén volt. A France Info rádió beszámolója szerint már a menet első órájában összetűzések kezdődtek a rendőrökkel. A Köztársaság terén a radikális beállítottságú tüntetők kövekkel és üvegekkel dobálták meg a rend őreit, mire azok könnygázlövedékekkel válaszoltak. A hatósági erők sokáig rendületlenül visszaverték azokat a próbálkozásokat, hogy a tiltakozók a központba vonuljanak, ahol megtiltottak mindenfajta tüntetést. Garázda alakok erre felgyújtották a szemétgyűjtőket, szétverték a buszok megállóhelyeit, valamint számos bank portálját.

Forrás: MTI; Vezető kép: lematin.ch; Vezető videó: RT/Youtube

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.