Pesti Srácok

Csaknem hatezer sárgamellényes tüntetett Franciaországban, szombaton, a 37 fokos hőségben

Harmincharmadik alkalommal, mintegy 5800-an tüntettek szombaton a sárgamellényes mozgalom tagjai Franciaországban - közölte a párizsi belügyminisztérium.

A tárca adatai szerint a megmozdulás résztvevőinek száma megfeleződött június 22-éhez képest, amikor 11800-an tiltakoztak. Párizsban ugyanakkor az egy héttel ezelőttihez képest kétszázzal többen meneteltek, mintegy 11300-an. A rendkívüli, 37 Celsius-fokos hőmérsékletben a tiltakozók menete három órán át menetelt a főváros északi részén. A tömeg élén egy olyan táblát vittek, amelyen az a felirat szerepelt, hogy "A sárga mellényesek a demokrácia utolsó esélyei". A szombati menetben egyben megemlékeztek a korábbi tiltakozások során megsebesült emberekről. A belügyminisztérium adatai szerint tavaly november 17-e óta, amikor a megmozdulások kezdődtek, mintegy 2500 tüntető sebesült meg, közte mintegy száz súlyosan, köztük hetvenen a rendőrök által használt gumilövedékektől. A sárgamellényesek adatai azonban eltérőek: az ő számításaik szerint a sebesültek száma megközelíti a háromezret, és több száz a súlyos esetek száma. Mintegy hetven ember szenvedett súlyos fej- és szemsérülést.

A szombati megmozdulás viszonylagos nyugalomban zajlott. Csupán kisebb összetűzések voltak a rendőrséggel a háromórás menet végén Párizs északkeleti, külterületi részén, amikor a tömeg az engedélyezett útvonalon túlra próbált meg eljutni. Toulouse-ban, Franciaország déli ipari központjában néhány száz sárgamellényes vonult; egész utcákat vettek blokád alá a központban, ami komoly fennakadást okozott a közúti közlekedésben. A leghevesebb tiltakozás a nyugat-franciaországi Rennes-ben, a Párizstól 350 kilométerre fekvő Bretagne tartomány székhelyén volt. A France Info rádió beszámolója szerint már a menet első órájában összetűzések kezdődtek a rendőrökkel. A Köztársaság terén a radikális beállítottságú tüntetők kövekkel és üvegekkel dobálták meg a rend őreit, mire azok könnygázlövedékekkel válaszoltak. A hatósági erők sokáig rendületlenül visszaverték azokat a próbálkozásokat, hogy a tiltakozók a központba vonuljanak, ahol megtiltottak mindenfajta tüntetést. Garázda alakok erre felgyújtották a szemétgyűjtőket, szétverték a buszok megállóhelyeit, valamint számos bank portálját.

Forrás: MTI; Vezető kép: lematin.ch; Vezető videó: RT/Youtube

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.