Pesti Srácok

Csaknem hatezer sárgamellényes tüntetett Franciaországban, szombaton, a 37 fokos hőségben

Harmincharmadik alkalommal, mintegy 5800-an tüntettek szombaton a sárgamellényes mozgalom tagjai Franciaországban - közölte a párizsi belügyminisztérium.

A tárca adatai szerint a megmozdulás résztvevőinek száma megfeleződött június 22-éhez képest, amikor 11800-an tiltakoztak. Párizsban ugyanakkor az egy héttel ezelőttihez képest kétszázzal többen meneteltek, mintegy 11300-an. A rendkívüli, 37 Celsius-fokos hőmérsékletben a tiltakozók menete három órán át menetelt a főváros északi részén. A tömeg élén egy olyan táblát vittek, amelyen az a felirat szerepelt, hogy "A sárga mellényesek a demokrácia utolsó esélyei". A szombati menetben egyben megemlékeztek a korábbi tiltakozások során megsebesült emberekről. A belügyminisztérium adatai szerint tavaly november 17-e óta, amikor a megmozdulások kezdődtek, mintegy 2500 tüntető sebesült meg, közte mintegy száz súlyosan, köztük hetvenen a rendőrök által használt gumilövedékektől. A sárgamellényesek adatai azonban eltérőek: az ő számításaik szerint a sebesültek száma megközelíti a háromezret, és több száz a súlyos esetek száma. Mintegy hetven ember szenvedett súlyos fej- és szemsérülést.

A szombati megmozdulás viszonylagos nyugalomban zajlott. Csupán kisebb összetűzések voltak a rendőrséggel a háromórás menet végén Párizs északkeleti, külterületi részén, amikor a tömeg az engedélyezett útvonalon túlra próbált meg eljutni. Toulouse-ban, Franciaország déli ipari központjában néhány száz sárgamellényes vonult; egész utcákat vettek blokád alá a központban, ami komoly fennakadást okozott a közúti közlekedésben. A leghevesebb tiltakozás a nyugat-franciaországi Rennes-ben, a Párizstól 350 kilométerre fekvő Bretagne tartomány székhelyén volt. A France Info rádió beszámolója szerint már a menet első órájában összetűzések kezdődtek a rendőrökkel. A Köztársaság terén a radikális beállítottságú tüntetők kövekkel és üvegekkel dobálták meg a rend őreit, mire azok könnygázlövedékekkel válaszoltak. A hatósági erők sokáig rendületlenül visszaverték azokat a próbálkozásokat, hogy a tiltakozók a központba vonuljanak, ahol megtiltottak mindenfajta tüntetést. Garázda alakok erre felgyújtották a szemétgyűjtőket, szétverték a buszok megállóhelyeit, valamint számos bank portálját.

Forrás: MTI; Vezető kép: lematin.ch; Vezető videó: RT/Youtube

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.