Pesti Srácok

Donald Trump: Az Egyesült Államok egyelőre nem emeli a kínai importáruk vámját

Donald Trump: Az Egyesült Államok egyelőre nem emeli a kínai importáruk vámját

Donald Trump amerikai elnök szombaton Oszakában megerősítette a Hszinhua kínai állami hírügynökség korábbi értesülését, és elmondta, hogy nem emeli a kínai importáruk vámját, amíg zajlanak az újrakezdett kereskedelmi tárgyalások a felek között.

Trump szerint onnan folytatják a megbeszéléseket, ahol korábban abbahagyták. Hozzátette: Kína megígérte, hogy több amerikai mezőgazdasági terméket vásárol. Az amerikai elnök a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport oszakai csúcstalálkozóján egyezett meg Hszi Csin-ping kínai államfővel a kereskedelmi tárgyalások újraindításáról egy nyolcvanperces megbeszélés során. Trump egyúttal jelezte: a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég amerikai beszállítói folytathatják majd tevékenységüket, illetve eladhatják a vállalat termékeit az Egyesült Államokban. Az elnök szerint a kereskedelmi minisztérium illetékesei a jövő héten megvitatják, hogy lekerül-e a Huawei a feketelistáról.

- mondta Van Hsziao-long, a kínai külügyminisztérium egyik munkatársa riportereknek Oszakában.

PestiSracok facebook image

Kína és az Egyesült Államok viszonya megromlott az elmúlt évben a kettejük között dúló elkeseredett kereskedelmi háború miatt, amely sokat ártott mindkét ország gazdasági növekedésének, és fokozta a világpiac bizonytalanságát. Trump az amerikai-kínai kereskedelmi mérleg egyenlőtlenségeit kifogásolva jelentős vámokat vetett ki a Kínából érkező importcikkek csaknem felére, és erre Peking ellenvámokkal válaszolt. A felek kereskedelmi tárgyalásokon próbálták rendezni nézeteltéréseiket, amelyek azonban zátonyra futottak. Az amerikai elnök a tárgyalások megrekedése után májusban kilátásba helyezte, hogy a maradék 325 milliárd dollárnyi kínai árut is büntetővámokkal sújtja. Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva kizárta a Huaweit az ötödik generációs mobilhálózati fejlesztésekből, a kereskedelmi minisztérium pedig május közepén feltette a Huaweit és 68 leányvállalatát a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpolitikai érdekeire potenciális veszélyt jelentő cégek szerepelnek, és az amerikai kormányzat engedélye nélkül nem vásárolhatnak alkatrészeket vagy technológiát amerikai cégektől.

Az amerikai elnök Oszakából Szöulba utazik szombaton, hogy az észak-koreai nukleáris kérdésről tárgyaljon Mun Dzse In dél-koreai államfővel. Trump tavaly Szingapúrban megegyezett Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel a Koreai-félsziget atommentesítésről, de nem rögzítették annak menetrendjét. Ez lett volna a célja a két politikus második, hanoi csúcstalálkozójának, amely azonban eredménytelenül, a vártnál gyorsabban ért véget. Trump szombaton hirtelen ötlettől vezérelve felvetette, hogy egy kézfogás erejéig találkozna Kimmel a két Korea határán fekvő demilitarizált övezetben, amelyet a hétvégi programja szerint amúgy is felkeres.

- magyarázta az amerikai elnök a sajtónak.

- tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva Trump elmondta: nem okozna neki gondot, hogy észak-koreai területre lépjen.

- hangsúlyozta. Amerikai elnök korábban még nem lépett Észak-Korea területére. Phenjan érdekesnek nevezte Trump felvetését, de nem adott rá konkrét választ.

Trump emellett bírálta az amerikai-japán biztonsági szerződést, és annak felülvizsgálatát kezdeményezte Abe Sinzó japán kormányfővel folytatott tárgyalása során. Az elnök aláhúzta, hogy nem akarja felmondani a szerződést, amelyet a csendes-óceáni térség békéjének zálogaként emlegetnek, de szerinte az egyoldalú és túl nagy terhet jelent az Egyesült Államoknak.

- szögezte le. A második világháború végét követően kötött biztonsági paktumban az Egyesült Államok elkötelezte magát, hogy támadás esetén megvédi Japánt. A szigetország cserébe katonai támaszpontokat bocsátott Washington rendelkezésére saját területén.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.