Pesti Srácok

Egy nap alatt kétszáznál is több bombafenyegetést kaptak orosz állami intézmények

Egy nap alatt kétszáznál is több bombafenyegetést kaptak orosz állami intézmények

Több, mint 200 bombafenyegetés érkezett kedden a moszkvai hatóságokhoz online üzenetekben, állami intézményekre vonatkozóan. A megfenyegetett létesítmények között van az orosz parlament alsóháza, az osztankinói tévétorony és a Rosszija Szevodnya állami médiaügynökség.

A TASZSZ hírügynökség, bár nem nevezett meg konkrét számot az állítólag veszélyeztetett objektumokkal kapcsolatban, "tömeges fenyegetésről" írt, amelynek célpontjai között a moszkvai rendőrparancsnokságot, a kommunista párt és a magát liberális demokratának nevező szélsőjobboldali párt székházát is megemlítette. Az értesüléseket ellenőrzik, az épületekből kivezetik az embereket. A TASZSZ hétfőn arról számolt be, hogy a Vörös teret és a GUM áruházat kiürítették a biztonsági szolgálatok gyakorlata miatt.

Május 5-én névtelen bombafenyegetések miatt az orosz főváros több, mint 20 objektumát evakuálták, köztük több nagyobb üzletközpontot és a Moszkva City két felhőkarcolóját is. Május elsején a labdarúgó világbajnokság döntőjének otthont adó Luzsnyiki Stadiont kellett átvizsgálni utólag hamisnak bizonyult bombafenyegetés miatt. Április végén hasonló okból a jekatyerinburgi Jelcin-központból kellett mintegy 300 embert kimenekíteni. A hónap közepén Szentpéterváron 14 bíróságról és hat hajóról kellett evakuálni az ott lévőket. Március 19-én hasonló okok miatt átkutatták a moszkvai metróhálózat több, mint 200 megállóját. Februárban az Interfax szerint a biztonsági szervekhez több, mint 800 hamis fenyegetés futott be Moszkvában. Egyedül február 5-én mintegy 700 objektumot kutattak át, ami 165 ezer embert érintett. Robbanószerkezetet sehol nem találtak.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Izvesztyija című napilapban március 25-én megjelent nyilatkozatában azt mondta, hogy az év eleje óta több, mint kétezer, elrejtett robbanószerkezettel kapcsolatos bejelentés futott be az orosz hatóságokhoz, a legtöbb közülük külföldről. Kijelentette, hogy mintegy 400, robbantással fenyegetőző "telefonos terroristát" és e-mail-küldőt sikerült beazonosítani, közülük többek ellen büntetőeljárás indult. 2017-ben Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkező telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban kezdődtek újra. Az RBK február végén azt írta, hogy amíg két évvel ezelőtt a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenet formájában érkeztek, addig idén a fenyegetők az e-mailt részesítették előnyben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?