Pesti Srácok

Egy nap alatt kétszáznál is több bombafenyegetést kaptak orosz állami intézmények

Egy nap alatt kétszáznál is több bombafenyegetést kaptak orosz állami intézmények

Több, mint 200 bombafenyegetés érkezett kedden a moszkvai hatóságokhoz online üzenetekben, állami intézményekre vonatkozóan. A megfenyegetett létesítmények között van az orosz parlament alsóháza, az osztankinói tévétorony és a Rosszija Szevodnya állami médiaügynökség.

A TASZSZ hírügynökség, bár nem nevezett meg konkrét számot az állítólag veszélyeztetett objektumokkal kapcsolatban, "tömeges fenyegetésről" írt, amelynek célpontjai között a moszkvai rendőrparancsnokságot, a kommunista párt és a magát liberális demokratának nevező szélsőjobboldali párt székházát is megemlítette. Az értesüléseket ellenőrzik, az épületekből kivezetik az embereket. A TASZSZ hétfőn arról számolt be, hogy a Vörös teret és a GUM áruházat kiürítették a biztonsági szolgálatok gyakorlata miatt.

Május 5-én névtelen bombafenyegetések miatt az orosz főváros több, mint 20 objektumát evakuálták, köztük több nagyobb üzletközpontot és a Moszkva City két felhőkarcolóját is. Május elsején a labdarúgó világbajnokság döntőjének otthont adó Luzsnyiki Stadiont kellett átvizsgálni utólag hamisnak bizonyult bombafenyegetés miatt. Április végén hasonló okból a jekatyerinburgi Jelcin-központból kellett mintegy 300 embert kimenekíteni. A hónap közepén Szentpéterváron 14 bíróságról és hat hajóról kellett evakuálni az ott lévőket. Március 19-én hasonló okok miatt átkutatták a moszkvai metróhálózat több, mint 200 megállóját. Februárban az Interfax szerint a biztonsági szervekhez több, mint 800 hamis fenyegetés futott be Moszkvában. Egyedül február 5-én mintegy 700 objektumot kutattak át, ami 165 ezer embert érintett. Robbanószerkezetet sehol nem találtak.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Izvesztyija című napilapban március 25-én megjelent nyilatkozatában azt mondta, hogy az év eleje óta több, mint kétezer, elrejtett robbanószerkezettel kapcsolatos bejelentés futott be az orosz hatóságokhoz, a legtöbb közülük külföldről. Kijelentette, hogy mintegy 400, robbantással fenyegetőző "telefonos terroristát" és e-mail-küldőt sikerült beazonosítani, közülük többek ellen büntetőeljárás indult. 2017-ben Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkező telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban kezdődtek újra. Az RBK február végén azt írta, hogy amíg két évvel ezelőtt a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenet formájában érkeztek, addig idén a fenyegetők az e-mailt részesítették előnyben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.