Pesti Srácok

Először tették hozzáférhetővé a Molotov-Ribbentrop-paktum eredeti szovjet példányát

Először tették hozzáférhetővé a Molotov-Ribbentrop-paktum eredeti szovjet példányát

Nyilvánosan hozzáférhetővé tette a Molotov-Ribbentrop-paktumnak és titkos záradékának eredeti szovjet változatát teljes egészében a Történelmi Emlékezet nevű orosz alapítvány. A Szovjetunió és a náci Németország 1939-ben kötötte meg a Molotov-Ribbentrop-paktum néven elhíresült megnemtámadási szerződést.

A külügyminiszterek, Vjacseszlav Molotov és Joachim von Ribbentrop által aláírt szerződéshez csatolt titkos záradék rendelkezik a két ország érdekszférájának felosztásáról Európa keleti térségeiben, a Baltikumtól a Fekete-tengerig. A szerződés szövege eddig ismert volt, de csak a paktum német verziója volt hozzáférhető. Az 1939. augusztus 23-án keltezett szerződést és az öt nappal később hozzátoldott záradékot az orosz külügyminisztérium történeti és dokumentumosztálya bocsátotta az alapítvány rendelkezésére, amely a hét végén honlapján tette közzé a beszkennelt dokumentumokat. A tíz évre megkötött, a lejárta után öt évvel automatikusan meghosszabbodó megállapodásbanMoszkva és Berlin arra vállalt kötelezettséget, hogy nem támad egymásra, abban az esetben pedig, ha a másik háborúba keveredik egy harmadik féllel, nem lép olyan szövetségbe, amely a másik ellen irányul. Az 1939. augusztus 28-án datált kiegészítő titkos záradék értelmében a Baltikum "területi-politikai átrendeződése esetén a szovjet-német határt Litvánia északi határa alkotta volna, Lengyelország területén - amelynek sorsáról Németország és a Szovjetunió a későbbiekben szándékozott megállapodni - a felek érdekszféráját hozzávetőleg a Narew, a Visztula és a San folyók vonala határolta el. Moszkva Besszarábiát illetően az érdekeltségének, Berlin pedig az érdektelenségének adott hangot.

A megnemtámadási szerződést az aláírást egy héttel követően ratifikálta a szovjet Legfelsőbb Tanács, de a képviselők előtt a titkos záradék tartalmát nem fedték fel. Egy nappal a moszkvai törvényhozási jóváhagyást követően, 1939. szeptember 1-jén Németország lerohanta Lengyelországot, kirobbantva a második világháborút. A Vörös Hadsereg szeptember 17-én lépte át a lengyel határt. Hitler a Szovjetuniót 1941. június 22-én támadta meg. Orosz történészek szerint a paktummal Sztálin a Németország elleni háborút igyekezett elodázni az európai kollektív biztonsági rendszer kiépítésére irányuló szovjet erőfeszítések nyomán, de valójában csak súlyosbította a német agresszió következményeit.

A Gazeta.ru hírportál rámutatott, hogy 30 éve a szerződés orosz nyelvű eredetijét még sem szovjet, sem külföldi archívumokban "nem találták".

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: archív

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.