Jogerős ítélet született a gádorosi "csicskáztatás" ügyében
Tizenkét vádlottat marasztalt el jogerősen a Szegedi Törvényszék a "gádorosi csicskáztatás" néven ismertté vált ügyben, és enyhített az első fokon kiszabott büntetéseken - tájékoztatta a bíróság szóvivője pénteken az MTI-t.
A bíróság az elsőrendű vádlottat személyi szabadság megsértése, zsarolás és hatósági eljárás akadályozása bűntettében mondta ki bűnösnek és hét év év börtönbüntetéssel sújtotta. A bíróság négy másik vádlottra ezzel azonosan minősülő bűncselekményekért hat év, illetve öt év hat hónap börtönt szabott ki. A többi vádlottat rövidebb börtönbüntetésre, felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve 100 óra közérdekű munkára ítélték. Az ügy két ügyvéd vádlottját ügyvédi visszaélés bűntettében és más bűncselekményekben találta bűnösnek a bíróság, mindkettőjük felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A törvényszék a jelentős időmúlás és az eljárás elhúzódása, valamint egyes vádlottak egészségi állapotának rosszabbodása miatt látott lehetőséget az első fokon kiszabott büntetések enyhítésére.
A terheltek közül többen az elsőrendű vádlott, a családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A család - döntően a Békés megyei Gádoros területén - jelentős ingatlanvagyonra tett szert. A családtagok mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket kerestek, és vettek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására. Személyi okmányaiktól megfosztották őket, majd az embertelen körülmények között elhelyezett sértetteket állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítették, havi járandóságaikat pedig elvették. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat - így a sértettek felkutatását, szállítását, felügyeletét - egymás között megosztották.
A vádlottak különböző módszerekkel kilenc sértettnek összesen - a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, a munkabér visszatartásával - több, mint 30 millió forint kárt okoztak. A 2012-ben indult per során kiderült: egy férfit 1995-től tizenöt esztendőn át tartottak fogva, de más sértettek is éveken át éltek a vádlottak ingatlanjain. A történtek először 2008-ban kerültek a hatóság látókörébe, a rendőrség nyomozást indított. A vádlottaknak azonban fenyegetéssel sikerült rávenniük a sértetteket arra, hogy "jól beszéljenek", állítsák azt, hogy megfelelő ellátást és fizetséget kapnak munkájukért. A családtagok folyamatosan értesültek az ellenük folyó eljárás részleteiről is, például úgy, hogy az általuk megbízott ügyvédek sértetti képviselőként részt vettek a kihallgatásokon.
A per korábbi tárgyalásán az utolsó szó jogán ártatlanságukat hangoztató ügyvédek arra hivatkoztak, hogy az ügyben más kollégáik is hasonlóan jártak el, de esetükben megszüntették a nyomozást. Egyikük hangsúlyozta: elítélése azt jelenti az ügyvédtársadalom számára, hogy a tanúk jogi segítését nem lehet elvállalni az ügy hátterének feltárása nélkül.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS (illusztráció)
