Pesti Srácok

OECD-felmérés: nem túlterheltek a tanárok

OECD-felmérés: nem túlterheltek a tanárok

Nemzetközi összehasonlításban kevesebbet fegyelmeznek, sokat gyakoroltatnak és felkészültebbnek érzik magukat az átlagnál a magyar pedagógusok. A kiscsoportos és projektalapú feladatmegoldás ugyanakkor itthon még kevésbé jellemző - derül ki az OECD tanítási módszereket vizsgáló legújabb felméréséből, amelyet a hétfői Magyar Nemzet ismertet.

A Nemzetközi Tanítás- és Tanulásvizsgálat az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet nagymintás nemzetközi vizsgálata, amely a tanárok pedagógiai módszereit térképezi fel. A 2018-as felmérésben 48 ország tanárai és igazgatói válaszolták meg a kérdőíveket, összesen csaknem 160 ezren. Magyarországról 3245 tanár és 182 intézményvezető vett részt a tesztben, akik az 5-8. évfolyamon dolgozó mintegy 44 ezer pedagógust, vagyis a felső tagozatos tanárokat reprezentálják.

Az eredmények rámutattak, hogy a pedagógustársadalom elöregedése az egész régióban komoly probléma. Magyarországon 47,6 év az átlagéletkor. A részletes adatokból látszik, hogy a hazai válaszadók csaknem fele az 50 feletti korosztályból került ki, miközben a 30 alattiak aránya még az öt százalékot sem érte el. Az összesített átlag egyébként 44 év, a legidősebbek pedig a "49,1 éves" észt tanárok. Ha csak a térségünket nézzük, nem állunk túl jól: a csehek, szlovákok, osztrákok, szlovének és románok korfája is kedvezőbb a miénknél. Nem újdonság a felmérés azon megállapítása sem, hogy Magyarországon igencsak eltolódott a nemek aránya a pedagógusszakmában: a nevelőink 79 százaléka nő, ami jóval magasabb a 68 százalékos OECD-átlagnál.

Szakmai téren ugyanakkor jól teljesítenek a pedagógusaink. Felkészültségük például minden vizsgált ponton meghaladja az OECD-átlagot. Többek között tanulásszervezésben, szaktárgyi és általános pedagógiai felkészültségben, tantárgyakon átívelő képességek fejlesztésében is felülmúlják az átlagot. Legkevésbé az infokommunikációs eszközök használatát tekintve és a multikulturális vagy többnyelvű környezetben való tanítás terén érzik magukat felkészültnek a magyarok, de még ezen a két ponton is jobb a teljesítményük a nagy átlagnál - ismerteti a napilap.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: stockphoto

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.