Pesti Srácok

Pénteken egyeztetnek Juncker utódlásáról a főbb pártcsaládokat képviselő kormányfők

Pénteken egyeztetnek Juncker utódlásáról a főbb pártcsaládokat képviselő kormányfők

A három legnagyobb európai pártcsaládot képviselő uniós tagállami kormányfők pénteken Brüsszelben egyeztetnek az Európai Bizottság következő elnökének személyéről - jelentette a Politico. A május végi európai parlamenti (EP-) választásokat követő informális EU-csúcsértekezleten a néppárti (EPP), a szociáldemokrata (S&D), illetve a liberális (ALDE) pártcsalád koordinátorokat nevezett ki az uniós tisztújításról szóló egyeztetések lebonyolítására.

Az új megközelítés értelmében az EPP-t Andrej Plenkovic horvát és Krisjanis Karins lett miniszterelnök, az S&D-t Pedro Sánchez spanyol és António Costa portugál kormányfő, az ALDE-t pedig a holland Mark Rutte és a belga Charles Michel képviseli. A brüsszeli hírportál bennfentes forrásokra hivatkozó, keddi cikke szerint a hat vezető munkavacsorára ül össze pénteken a belga fővárosban. Legutóbb, 2014-ben az EPP-nek és az S&D-nek megvolt a többsége az Európai Parlamentben, a mostani választási eredmény azonban bonyolultabbá teszi a tisztújítást, ugyanis legkevesebb három frakcióra van szükség a többség eléréséhez, ami az alkupozíciók átrendeződésével jár. Szakemberek szerint az új koordinátori rendszer gyengíti a frakcióvezetők pozícióját, s nem biztos, hogy elégséges lesz a folyamat zökkenőmentes véghezviteléhez. Mint a Politico írta, a végső döntés nem is feltétlenül a koordinátori tárgyalások nyomán fog megszületni, miután például a legbefolyásosabbnak tartott két uniós tagállami vezető, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő nem is vesz részt ezeken, ráadásul egyes olyan szavazásokon, amelyeken minősített többségre van szükség, nagy súlyt képviselő országok esetében az adott kormánypárt nem is a fenti pártcsaládokhoz tartozik. Erre példa az Egyesült Királyság, Lengyelország és Olaszország. Így Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének is intenzív konzultációt kell folytatnia a tagországok állam- és kormányfőivel, akiknek céljuk, hogy a június 20-21-i EU-csúcson megállapodjanak jelöltjükről az Európai Bizottság élére, akit aztán az Európai Parlamentnek kell majd jóváhagynia. Az EP-választásokon legtöbb szavazatot szerző EPP listavezetője a német Manfred Weber. Az először a legutóbbi választások után alkalmazott csúcsjelölti rendszer azonban akkor és most is komoly vitákat váltott ki, minthogy az alapszerződés alapján az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése, így azonban a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállami vezetőket, akik közül többen is elutasítják a hivatalos joganyagban sehol nem szereplő rendszer alkalmazását. Elemzők szerint így közel sem biztos, hogy végül valóban a frakciók EP-listavezetőinek egyike töltheti majd be a legfontosabb EU-s posztot, az Európai Bizottság elnöki tisztségét, amely ráadásul egyfajta "csomag" része lehet, mivel idén új vezetőről kell megegyezni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.