Pesti Srácok

Sajtóklub: Lesz-e nemzetközi botrány az úzvölgyi szervezett pogromból?

Állandó lelki próbatétel, hogy az ember barátságosan gondoljon Romániára – jelentette ki Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője a Hír TV Sajtóklub című műsorának legutóbbi adásában. Az újságíró Gajdics Ottóval, a Karc FM és a Szabad Föld főszerkesztőjével, Szentesi-Zöldi Lászlóval, a Demokrata főmunkatársával és Huth Gergely műsorvezetővel együtt vitatta meg az úzvölgyi katonatemetőben történt eseményeket. A műsorban nem mentek el szó nélkül Kálmán Olga színeváltozásai mellett sem, valamint szóba került az is, hogy szó sincs arról, hogy a Fidesz letette volna a fegyvert az Európai Parlamentben, hiszen világos logika alapján taktikázik a magyar kormánypárt annak érdekében, hogy kulcspozíciót szerezhessen a döntési folyamatban.

A Demokrata főszerkesztője már a beszélgetés elején leszögezte: olyan, hogy román állam nincs, ugyanis ami a katonatemetőben történt, olyat állam nem követhet el. Bencsik András szerint

– szögezte le Bencsik András.

A műsorban Gajdics Ottó emlékeztetett: Románia ugyanúgy tagja az Európai Uniónak, mint Magyarország, ráadásul jelenleg a románok töltik be az unió soros elnöki tisztjét. Az eseménysort szemlélve a Karc FM főszerkesztője azt mondta: a pogrom valójában csak egy elnevezés, azokat pedig, akik a temetőben történtekben részt vettek, embernek sem lehet nevezni. Az újságíró szerint az pedig egyenesen felfoghatatlan, hogy mindehhez asszisztál a román állam, mi több, cinikusan felszólítja a magyarokat, hogy ne szítsák tovább a feszültséget.

Szentesi-Zöldi László arról beszélt, hogy az úzvölgyi katonatemetőben nincsenek román halottak. A katonasírokra és a kegyeleti helyekre nemzetközi jogi egyezmények vonatkoznak, amelyek szintén a magyaroknak adnak igazat a történtekkel kapcsolatban. A Demokrata főmunkatársa szerint a szolidaritás jegyében a világ valamennyi részén élő magyarnak oda kell figyelnie az Úz völgyére, mert véget értek azok az idők, amikor a románok magyarokat pofozhattak, avagy emlékműveket rombolhattak le.

Üde színfolt volt a sokszor ellentmondásba kerülő Kálmán Olga főpolgármester-jelöltsége is. Gajdics Ottó így fogalmazott ezzel kapcsolatban:

A teljes műsort megnézhetik ITT.

Forrás: Hír TV; Fotó: Hír TV

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.