Súlyos börtönbüntetésekre ítéltek számos korábbi magas rangú katonatisztet a török puccskísérlet miatt
Többszörös, súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésekre ítélt csütörtökön egy ankarai bíróság számos olyan korábbi magas rangú török katonatisztet, akik a 2016. július 15-ei puccskísérlet során részt vettek a katonai főparancsnokság épületének elfoglalásában - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
A 2017. május 22. óta zajló pernek összesen 224 vádlottja volt. A legmagasabb rendfokozatú volt tábornokra, a légierő korábbi parancsnokára, Akin Öztürk volt vezérezredesre 141-szeresen súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki az ítélőszék. Rajta kívül még 16-an kaptak ilyen komoly büntetést az alkotmány megsértése, az államfő elleni merénylet, valamint 139 ember halála miatt. Az elítéltek között egy korábbi altábornagy, három leszerelt vezérőrnagy és 10 egykori dandártábornok is van. Ali Yazici, Recep Tayyip Erdogan török elnök egykori katonai szárnysegédje szintén súlyosbított életfogytiglanit kapott.
A csütörtöki ítélethirdetésre Ankara Sincan nevű külvárosában, egy kifejezetten a puccskísérlettel kapcsolatos perekre kialakított óriási, 1800 férőhelyes tárgyalóteremben került sor. Az eseményt fokozott biztonsági intézkedések kísérték, drónnal figyelték a környéket. A katonai főparancsnokságnál történt eseményekre vonatkozó eljárásban összesen 236 bírósági ülést tartottak. A vádlottak vallomásaiból, továbbá az ügyvédi védőbeszédekből mintegy 50 ezer oldalas dokumentáció született.
A vádlottak közül 176-an ültek előzetes letartóztatásban, 35-en lehettek szabadlábon, 13-an pedig továbbra is szökésben vannak. Utóbbiak ügyét a bíróság leválasztotta a perről. Köztük szerepel az az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen is, akinek a nemzetközi mozgalmát az ankarai vezetés a hatalomátvételi kísérlet felelősének tartja. A török származású muzulmán hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a haderőbe is. A feltételezett gülenisták elleni kormányzati fellépés a puccskísérlet óta szakadatlan. Erdogan legutóbb, áprilisban arról számolt be, hogy a bíróságok eddig 20 226 gülenistát ítéltek börtönre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat. Egyúttal közölte, hogy a haderőtől az elmúlt három évben több, mint 15 ezer embert menesztettek. Az incidenssel kapcsolatos perek folyamatban vannak. Törökország Gülen hálózatát terrorszervezetté nyilvánította, így a tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem a mozgalom tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török vezetést.
Törökországban 2004-ben az európai uniós csatlakozás érdekében törölték el a halálbüntetést. Helyette vezették be az úgynevezett súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban a fegyenc - magaviseletétől függően - legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. A hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén ez 24 év. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.
2016. július 15. éjszakáján összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Erdogan az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések alapján az incidensben 248 ember halt meg, 2193 megsebesült.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/EPA/Marius Becker
