Pesti Srácok

Theresa May szerint nem lehetséges a brit-orosz kapcsolatok rendezése, ha Moszkva nem változtat magatartásán

Theresa May szerint nem lehetséges a brit-orosz kapcsolatok rendezése, ha Moszkva nem változtat magatartásán

Nem lehetséges Nagy-Britannia és Oroszország kétoldalú kapcsolatainak normalizálása, ha Moszkva nem hagy fel felelőtlen, destabilizáló, Nagy-Britanniát és szövetségeseit is fenyegető tevékenységével – közölte pénteken Theresa May brit miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel. May és Putyin a tizenkilenc legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, illetve az EU alkotta csoport – G20 – oszakai csúcsértekezletén tartott kétoldalú megbeszélést.

A Downing Street pénteki ismertetése szerint a brit miniszterelnök a találkozón leszögezte: az angliai Salisbury városában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett tavalyi merényletkísérlet is ennek az elfogadhatatlan magatartási mintának a része. May egyértelművé tette: Londonnak cáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Oroszország a felelős a támadásért, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal volt. Theresa May londoni hivatalának tájékoztatása szerint a brit kormányfő közölte Putyinnal azt is, hogy Nagy-Britannia a két orosz gyanúsított felelősségre vonását akarja. May ezt a BBC televíziónak adott pénteki oszakai nyilatkozatában is megerősítette, és kijelentette: tudja, hogy Oroszország nem adja ki külföldi országoknak állampolgárait, de a két orosz gyanúsított ellen nemzetközi körözés van érvényben, és ha elhagyják Oroszországot, Nagy-Britannia mindent megtesz elfogatásuk érdekében.

A novicsok nevű katonai idegméreg-hatóanyaggal tavaly márciusban elkövetett merényletkísérletet Szkripal és lánya túlélte. Tavaly nyáron azonban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából – ahol Szkripalékat is kezelték –, Dawn Sturgess azonban tavaly nyáron ugyanabban a kórházban meghalt. Szergej Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában tizenhárom év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a mérgezéses incidensig Salisburyben élt. Szkripal és lánya tartózkodási helyét a brit hatóságok azóta titokban tartják. A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan cáfolja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

Vlagyimir Putyin a Financial Timesnak adott interjúban maga is kitért a Szkripal-ügyre, megerősítve azt a hivatalos orosz álláspontot, amely szerint semmiféle bizonyíték nincs Moszkva felelősségére, kijelentette ugyanakkor, hogy Nagy-Britanniának és Oroszországnak egyaránt érdeke a kétoldalú kapcsolatrendszer teljes körű helyreállítása. Hozzátette: reméli, hogy az oszakai G20-csúcson legalábbis az első lépéseket meg lehet tenni a kapcsolatok javítása felé. A Downing Street pénteki ismertetése szerint Theresa May közölte Putyinnal az oszakai találkozón, hogy Nagy-Britannia is nyitott egy "másfajta kapcsolatrendszer kialakítására Oroszországgal, de ehhez Moszkvának is más irányvonalat kell választania". A brit kormányfő leszögezte, hogy Nagy-Britannia változatlanul a liberális demokrácia, az emberi jogok és minden embercsoport, köztük az LGBT-közösség egyenlőségének védelmezője. May közölte Putyinnal azt is, hogy London határozott választ adna, ha Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ismét vegyi fegyvert vetne be. A brit kormányfő szükségesnek nevezte, hogy Putyin fogja vissza az Aszad által Idlíb tartományban indított hadműveleteket.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!