Trump az utolsó pillanatban vonta vissza a légicsapást Irán ellen

Az újság szerint a csapásokat péntek hajnalra időzítették, hogy elkerüljék az esetleges civil áldozatokat, a célpontok pedig elsősorban légvédelmi ütegek és radarállomások lettek volna. A lap értesülései szerint a repülőgépek már a levegőben voltak, és a környéken állomásozó hadihajók is felkészültek, amikor megérkezett a riadót visszavonó parancs. Egyelőre nem tudni, miért történt mindez, ahogy azt sem, hogy a Fehér Ház továbbra is tervez-e katonai büntetőakciót. A lap hozzáteszi: nincsenek információi azzal kapcsolatban sem, hogy a történtek változást jeleznek-e Trump Irán-politikájában, vagy csupán logisztikai és stratégiai okai voltak.

A csapásokat arra válaszul rendelték el, hogy az iráni légvédelem csütörtökön lelőtt egy amerikai drónt. Az incidenssel kapcsolatban az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) azt közölte, hogy a drónt a Hormuzi-szoros fölött, nemzetközi légtérben lőtte le egy iráni föld-levegő rakéta. Teherán ezzel szemben többször leszögezte: a drón iráni légtérbe hatolt be, és a dél-iráni Hormuzgán tartomány fölött lőtték le.

Magas rangú iráni vezetők, többek közt Hosszein Szalami tábornok, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka szerint az akció Washingtonnak szánt világos üzenet volt. Leszögezte, hogy az ország határai sérthetetlenek. Hangsúlyozta, hogy Teherán nem akar háborút, de kész megvédeni magát. Hasonló szellemben nyilatkozott pénteken Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes is.

Az Egyesült Államok és Irán között az Ománi-öbölben a múlt héten történt incidens óta megnőtt a feszültség. Akkor két tankerhajót ért támadás, és Washington szerint ezért Teheránt terheli a felelősség.

Forrás: New York Times/MTI; Fotó: MTI/AP/Hatem Moussa