Pesti Srácok

Trump rövid találkozóra hívta meg Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetbe

Trump rövid találkozóra hívta meg Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetbe

Rövid találkozóra hívta meg Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetbe szombaton Donald Trump amerikai elnök.

A politikus jelenleg a japán Oszakában tartózkodik a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozóján. A program vasárnap ér véget, amelynek keretében még többek között megbeszélést folytat Hszi Csin-ping kínai elnökkel a két ország közötti kereskedelemről. Trump szombaton egy Twitter-üzenetben azt írta: Japánból vasárnap Dél-Koreába utazik, hogy találkozzon Mun Dzse In államfővel. Azt javasolta továbbá, hogy amennyiben Kim Dzsong Un észak-koreai vezető látja üzenetét, találkozhatnának egy kézfogásra a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben.

Trump idén február végén találkozott az észak-koreai vezetővel, de a tárgyalások megfeneklettek a Koreai-félsziget atommentesítésének kérdésében, és a csúcs megállapodás nélkül ért véget. Az amerikai elnököt a hét elején, amikor ázsiai körútjára indult, megkérdezték: találkozik-e majd Kim Dzsong Unnal. Kitérő választ adott: azt felelte, sok emberrel találkozik majd; elképzelhető, hogy Kim Dzsong Unnal is beszélhet, de más körülmények között.

A két Koreát elválasztó demilitarizált övezet katonai szempontból rendkívül megerősített határterület. Látogatása nagy biztonsági előkészületeket igényel, és azt is a legnagyobb titokban végzik. Trump egyszer már megpróbálta felkeresni, amikor 2017-ben Szöulba, a dél-koreai fővárosba látogatott, de akkor a helikoptere nem szállhatott le a területen a nagyon sűrű köd miatt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.