Úzvölgyi katonatemető – Egyre arcátlanabb hazugságokat terjesztenek a román „hadtörténészek”
A román védelmi minisztérium szerint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka félretájékoztatta a közvéleményt arról a magyar-román szakmai megbeszélésről, amelyet a hadisírgondozásért felelős szervezetek küldöttségei folytattak egymással szerdán, Bukarestben, az úzvölgyi hősi temető ügyében. Az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben a román védelmi tárca sajtószolgálata azt állította, hogy a magyar fél a megbeszélésen hangoztatott álláspontját egy másik temetőt ábrázoló, 1917-ből származó vázlatra alapozta, az érintett sírkertet azonban a román Hősök Emléke Társaság 1926-ban kibővítette, majd 1944-ben újabb bővítés következett, amikor a környéken elesett különböző nemzetiségű hősök maradványait helyezték át az úzvölgyi temetőbe.
A bukaresti sajtóközlemény szerint a Hősök Emléke Országos Hivatalának (ONCE) tárgyalóküldöttsége megkérdőjelezhetetlen levéltári iratokkal cáfolt minden olyan állítást, miszerint Dormánfalva önkormányzata kegyeletsértést követett volna el egy olyan parcellában, ahova osztrák-magyar katonák holttesteit temették el. A román fél elutasította azt a számára elfogadhatatlan magyar javaslatot, hogy kizárólag a nemrég elhelyezett betonkeresztek alatti területen végezzenek igazoló feltárást, ezzel szemben az egész nemzetközi temető feltárását tervezi, valamennyi olyan ország bevonásával – beleértve Magyarországot is –, amelynek katonái nyugszanak az Úzvölgyén. A román fél továbbra is kitart a magyar féllel folytatandó nyílt és őszinte párbeszéd mellett, amelyet jóhiszeműen vállalt a feszültséget feloldó megoldás keresése érdekében, de nem ért egyet a hamis állításokkal és olyan feltárásokkal, amelyek kizárólag Magyarország nemzetpolitikai céljainak igazolását szolgálják – zárul a bukaresti védelmi minisztérium közleménye.
Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka az általa vezetett magyar küldöttség szerdai bukaresti tárgyalásairól az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a felek kölcsönösen bemutatták egymásnak a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat. Kovács Vilmos akkor úgy értékelte: a román fél számára is egyértelművé vált, hogy a moldvai Dormánfalva önkormányzata által elhelyezett ortodox keresztek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonák maradványai fölé kerültek. A magyar fél a súlyosan kegyeletsértő állapot megszüntetését, ennek első lépéseként pedig a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását kérte.
A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, mára már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében. Június 6-án több száz őrjöngő románból álló csőcselék erőszakkal benyomult a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást. Két nappal később Viorica Dancila román kormányfő felelős magatartásra intett mindenkit az úzvölgyi temető ügyében, ugyanakkor felvetette, hogy adják a sírkertet a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe.
Forrás: MTI/PS; Fotó: MTI/Veres Nándor
