Pesti Srácok

Vitorlás kötött ki több, mint ötven migránssal a dél-olaszországi Calabriában

Vitorlás kötött ki több, mint ötven migránssal a dél-olaszországi Calabriában

Vitorláshajó kötött ki ötvenhárom pakisztáni illegális bevándorlóval a fedélzetén vasárnap, a dél-olaszországi Calabria régióban található Isola di Capo Rizzuto településen. A török partokról indult török hajót az olasz partiőrség észlelte és kísérte a partvonalhoz. A legénység két ukrán állampolgárságú tagját embercsempészet vádjával őrizetbe vették, a menedékkérőket pedig egy menekültügyi központban szállásolták el.

Mióta Olaszország lezárta kikötőit a civilszervezetek mentőhajói előtt, az embercsempészek alternatív útvonalakat keresnek, hogy a migránsokat hajókon Európába juttassák. Szombaton csaknem hatvan menedékkérő érkezett szintén egy vitorláshajóval a calabriai Vibo Valentia közelébe - közölte az olasz sajtó. Ebben az esetben is őrizetbe vettek két, embercsempészettel gyanúsított ukrán állampolgárt. A hajón lévő migránsok Iránból, Irakból és Szíriából származtak. A hajó feltehetően a törökországi Izmirből indult.

A migránsokat szállító kisebb hajók miatt egyre több bírálat éri a bevándorlásellenes álláspontot képviselő Matteo Salvini belügyminisztert. Az ellenzéki balközép Demokrata Párt (PD) szerint a gyakorlatban nem működik Salvini "zárt kikötők" politikája, mert továbbra is érkeznek illegális bevándorlók a dél-olasz partokra. A Liga kormánypárt vezetője nem habozott a válasszal. Salvini szerint az idén 737 migráns érkezett közvetlenül az olasz partokra, tavaly 3668-an, az azt megelőző évben pedig 5371-en. "A zárt kikötők politikája jelentősen csökkentette az érkező migránsok számát" - hangsúlyozta az olasz belügyminiszter.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Rene Rossignaud

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!