Az EMNP "a magyarellenes állampolitika" leállításáért hívja tüntetni Székelyudvarhelyre szimpatizánsait
A "kisebbség- és magyarellenes román állampolitika" leállításának céljával hívja tüntetni július 23-ra Székelyudvarhelyre szimpatizánsait az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
A tüntetést Csomortányi István, a párt elnöke jelentette be kedden, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Úgy vélte: a közigazgatási törvénykönyv közelmúltbeli módosítása csorbítja a kisebbségi jogokat, és az állampolitika rangjára emeli a kisebbségellenes, magyarellenes politikát. Az EMNP elnöke szerint a törvénymódosítás azt a küszöböt is érinti, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket. A módosítás előtti törvény ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait vette alapul a települési etnikai arányok megállapításánál. Azóta számos településen csökkent a küszöb alá a kisebbségek aránya. A módosított jogszabály immár a legutolsó népszámlálás adatait tekinti irányadónak. Csomortányi István szerint a törvénykönyv egyetlen látszólagos jogbővítése is kockázatokat hordoz. A jogszabály most már kitér arra, hogy az önkormányzatok kétnyelvű formanyomtatványokat is használhatnak, de centralizálja a formanyomtatványok kibocsátását. Hozzátette: míg eddig az önkormányzatok maguk dönthettek a magyar nyelvű űrlapokról, most ezek formáját kormányhatározattal kell elfogadni.
Az elnök a magyarellenes állampolitika megnyilvánulásának tartotta azt is hogy a román állam intézményei megpróbálják leplezni, törvényesíteni a moldvai Dormánfalva önkormányzatának az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos törvénytelen intézkedéseit. Példaként hozta fel, hogy a román kulturális tárca visszamenőlegesen jóváhagyta a temetőátalakítás művészi koncepcióját. Azt is sérelmezte, hogy a hatóságok mindeddig semmi jelét nem adták, hogy bármilyen nyomozást végeznének a június 6-án elkövetett temetőgyalázás és vandalizmus miatt. Csomortányi a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) vezetőségének diszkriminatív megnyilvánulásaira is kitért. Szerinte a magyarok hátrányos megkülönböztetését példázza, hogy az egyetemen angol nyelvű kart lehetett létrehozni, magyar nyelvűt viszont nem, és az egyetem a magyarok megkérdezése nélkül vette fel Emil Palade román származású Nobel-díjas tudós nevét.
Az EMNP elnöke azt mondta: a bukaresti politikai elit nemcsak magyarellenes és kisebbségellenes, hanem teljesen alkalmatlan az ország kormányzására. Úgy vélte: a politikai elitnek három fő célja van: a hadsereg és a titkosszolgálatok megerősítése, az államvallás megerősítése, az ország területének megnövelése. Ezeket már a XIX. században meghaladt céloknak tartotta.
Nem hisszük, hogy Románia prosperálóbb ország lesz a magyar közösség nélkül, mint ahogy az elűzött németek és a zsidók nélkül sem lett gazdagabb
- jelentette ki Csomortányi István.
Forrás: MTI; Fotó: EPA
