Pesti Srácok

Cseresnyés Péter: 40 milliárd forintnyi pályázati pénz a nemzeti parkoknak

Cseresnyés Péter: 40 milliárd forintnyi pályázati pénz a nemzeti parkoknak

A magyar nemzeti parkok körülbelül 40 milliárd forintnyi pályázati lehetőséghez jutottak a jelenlegi uniós fejlesztési ciklusban; ezt a forrást természetvédelemre, illetve a parkok látványosságaira fordíthatják - mondta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, a kápolnapusztai Bivalyfesztiválon.

Az államtitkár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNP) kápolnapusztai Bivalyrezervátumának hagyományőrző eseményén tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja, hogy jelentős összegek jussanak a nemzeti parkokon keresztül a természetvédelemre.

- tette hozzá.

PestiSracok facebook image

- ismertette. Elmondása szerint Magyarország területének körülbelül az egyharmada védett; szükséges, hogy a nemzeti parkokon keresztül megőrizzük ezeket az értékeket.

- mondta. Példaként említette, hogy a Letenye térségében, a Mura mellett megvalósuló pályázat fő célja jó legelőterületek kialakítása a magyar szürkemarha gulya számára, valamint az őshonos növények megőrzése.

Kopek Annamária, a BfNP osztályvezetője arról számolt be, hogy a balatoni nemzeti park 14 bemutatóhelyet üzemeltet; évek óta feladatának tekinti a környezetvédelemre nevelést és a természeti értékek bemutatását. A bemutatóhelyek egyike a Kis-Balaton természetvédelmi területén található kápolnapusztai Bivalyrezervátum, amely az ország egyik legjelentősebb génmegőrző helye. Az állatok a nagykanizsai állami gazdaság felszámolásakor kerültek ide, a terület kezelését legeltetéssel végzik. Beszámolója szerint a rezervátumban pályázati forrásból hamarosan pallóösvényt fognak kialakítani a mozgáskorlátozottak számára, továbbá megújítják, fejlesztik a bemutatóhely régi kiállítását, tábláit. A Kis-Balaton fokozottan védett területén, Fenékpusztán pedig 1,2 milliárd forintos uniós forrásból látogatóközpont épül.

A Bivalyfesztivált hosszú évek óta megrendezik, részben hagyományőrző céllal. A családokat állatsimogató és interaktív kiállítás várja, továbbá gyerekprogramok, kézműves vásár. A rendezvény alatt madárvédelmi és természetvédelmi egyesületek mutatkoznak be, és helyi termelők kínálják termékeiket, amelyek egy része a nemzeti park védjegyet is viseli.

Forrás: MTI; Fotó: kpe.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.