Pesti Srácok

Matteo Salvini: Nem Párizs és Berlin dönt az európai migrációs politikáról

Matteo Salvini: Nem Párizs és Berlin dönt az európai migrációs politikáról

Franciaország és Németország nem diktálhatja az európai migrációs politikát - szögezte le Matteo Salvini olasz belügyminiszter a francia kollegájának, Cristophe Castanernek írt levelében, és azt is megüzente vasárnap a közösségi médiában, hogy Olaszország nem lesz Brüsszel, Párizs és Berlin menekülttábora.

Matteo Salvini WhatsApp-oldalán azt üzente: Franciaország és Németország nem dönthet a migrációs politikáról, nem véve tudomást a migrációnak leginkább kitett országok, Málta és Olaszország kéréseiről. Olaszország azt akarja, hogy tisztelettel tekintsenek rá.

- hangsúlyozta az olasz kormánypárt, a Liga vezetője. Kifejtette: Olaszország nem hajlandó többé befogadni az Európába érkező összes migránst. A július 19-én keltezett levélben Salvini kifejti, hogy szerinte az EU belügyminisztereinek az előző héten, Helsinkiben rendezett informális találkozóján "Olaszországhoz közeli" álláspont született egy olyan európai migrációs politikáról, amely az unió külső határainak védelmét tartja szem előtt. Az olasz belügyminiszter szerint Helsinkiben megegyezés született a földközi-tengeri kutatási és mentési műveleteket érintő szabályok felülvizsgálatának szükségességéről az illegális és ellenőrizetlen migráció megakadályozására.

PestiSracok facebook image

- írta. A finnországi találkozón az európai belügyminiszterek nem jutottak megállapodásra arról, hogy legyen-e ideiglenes megoldás a Földközi-tengeren megmentett emberek szétosztására a tagállamok között. Olaszország és Málta elutasította azt a francia-német javaslatot, hogy a földközi-tengeri országok első számú felelőssége a migránsok mentése, partra engedése, valamint azonosítása. Róma és Valletta nem titkolt célja, hogy ne kizárólag Olaszország és Málta minősüljön első befogadó országnak a földközi-tengeri migrációs útvonal európai végállomásán.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.