Pesti Srácok

NATO-főtitkár: Európa biztonsága forog kockán

NATO-főtitkár: Európa biztonsága forog kockán

Európa biztonsága forog kockán, miután Oroszország kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek leszereléséről szóló nemzetközi megállapodásból, az INF-szerződésből, és ha Moszkva nem enged, akkor az kevesebb, mint egy hónapon belül a szerződés végét jelenti - figyelmeztet a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap hétfői kiadásában megjelent írásában Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Az INF-szerződés a norvég politikus szerint a nemzetközi fegyverzetkorlátozás egyik legjelentősebb vívmánya. A főtitkár idézi a szerződést 1987-ben aláíró Mihail Gorbacsov akkori szovjet pártfőtitkárt, aki szerint "büszkének kell lenni arra, hogy ha ezt a fácskát nevelgetjük, akkor egy nap a béke hatalmas fája terebélyesedik ki belőle". Stoltenberg úgy véli, hogy a fa igenis kiterebélyesedett, mert a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek célja az volt, hogy európai városokat pusztítsanak el és milliók életét oltsák ki.

- írja a NATO-főtitkár. A politikus rámutat, hogy Oroszország új, közepes hatótávolságú fegyvert fejlesztett ki, az SSC-8-at, amelyet ki is próbált és hadrendbe is állított. Az SSC-8 könnyen mozgatható és elrejthető, német városok, mint München, Berlin és Frankfurt is a hatósugarában fekszenek, és a kilövés után csak pár perc áll rendelkezésre, mielőtt a töltet célba ér.

PestiSracok facebook image

- húzza alá a főtitkár. Stoltenberg felidézi, hogy amikor az Egyesült Államok hat évvel ezelőtt aggályainak adott hangot az új fegyver fejlesztése miatt, Moszkva kategorikusan tagadta, hogy létezne ilyen fejlesztés, majd amikor elismerte a fegyver létezését, azt állította, hogy nem sérti az INF-szerződést. A NATO-főtitkár szerint viszont Moszkva régóta törekszik arra, hogy megszabaduljon az INF-szerződés jelentette korlátoktól, és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2007-ben ki is mondta, hogy ki szeretne lépni a megállapodásból.

- szögezi le a szervezet főtitkára. Jens Stoltenberg kiemeli, hogy ez az oka annak, hogy februárban az Egyesült Államok bejelentette, hogy hat hónapon belül kilép az egyezményből, ha Oroszország nem tér vissza maradéktalanul és ellenőrizhető módon a szerződés előírásaihoz. Ez a határidő jár le augusztus 2-án. Stoltenberg hangsúlyozza, hogy minden NATO-tagállam felszólította Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződéshez; csak Washington több, mint harminc alkalommal tárgyalt erről magas szinten Oroszországgal.

- nyomatékosítja Jens Stoltenberg. A főtitkár szerint egy olyan szerződés, amelyet csak az egyik fél tart be, nem garantálja a biztonságot, és Moszkva semmi jelét nem mutatta annak, hogy be akarná tartani az egyezmény előírásait.

- figyelmeztet a NATO-főtitkár.

- teszi hozzá Stoltenberg, aláhúzva, hogy az észak-atlanti szövetség nem fogja lemásolni az orosz lépéseket, s nem telepít új, közepes hatótávolságú rakétákat Európába.

- mutat rá a NATO-főtitkár. Jens Stoltenberg felhívja Moszkva figyelmét, hogy még van idő a szerződés megmentésére, de az idő egyre fogy. A főtitkár emlékeztet, hogy annak idején a Szovjetuniónak pusztán hetekbe telt, hogy megsemmisítse közepes hatótávolságú atomfegyvereit.

- zárja írását a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Forrás: Allgemeine Zeitung/MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.