Pesti Srácok

Nyilvános ülést tart a Kúria a hajóskapitány óvadéka ügyében

Nyilvános ülést tart a Kúria a hajóskapitány óvadéka ügyében

Nyilvános ülést tart július végén a Kúria a dunai hajóbaleset miatt meggyanúsított hajóskapitány óvadékának, illetve bűnügyi felügyeletének törvényessége ügyében - tudatta a legfőbb bírói szerv pénteken közleményben. A Kúria a legfőbb ügyész indítványára jár el az ügyben.

A legfőbb ügyész azt kérte a Kúriától, állapítsa meg: törvénysértően fogadta el az óvadék megállapítására irányuló védői indítványt és rendelte el a terhelt bűnügyi felügyeletét az óvadék letétele esetére az ügyben eljáró első- és másodfokú bíróság. A Kúria nyilvános ülését július 29-ére tűzték ki. A Hableány sétahajó május 29-én este a Margit híd közelében süllyedt el, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 koreai és a kéttagú magyar személyzet. A balesetet hét koreai élte túl. A legfőbb ügyészség június 28-án fordult a Kúriához azért, mert álláspontja szerint törvénysértő, hogy a hajóbaleset miatt indult büntetőeljárásban meggyanúsított ukrán hajóskapitánnyal szemben a bíróság letartóztatás helyett - óvadék letétele esetére - bűnügyi felügyeletet rendelt el. A büntetőeljárás halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt indult. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a gyanúsított jelenléte az eljárási cselekményeken kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedés, a letartóztatása alkalmazásával biztosítható. Korábban a Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendelte az ukrán hajóskapitány letartóztatását, azonban megállapította, hogy a gyanúsított 15 millió forint óvadék letétele esetén, Budapest területén bűnügyi felügyeletbe kerül, nyomkövető alkalmazása mellett. Az ügyészi fellebbezés nyomán a Fővárosi Törvényszékre került ügyben a kerületi bíróság végzését érdemben nem változtatták meg, az óvadék letételét engedélyezték. Ezután fordult a legfőbb ügyész a Kúriához, amely ebben az eljárásban csak a törvénysértést állapíthatja meg.

Forrás: MTI; Fotó: PS/Híradó

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)