Pesti Srácok

Tizenhárom százalékkal nőtt a turizmusban foglalkoztatottak keresete az előző évhez képest

Tizenhárom százalékkal nőtt a turizmusban foglalkoztatottak keresete az előző évhez képest

Tavaly a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a vállalkozások az előző évhez képest 4,9 százalékkal kevesebb, 180 ezer dolgozót foglalkoztattak, a dolgozók átlagkeresete 13 százalékkal 212 ezer forintra nőtt - ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ágazati elemzéséből.

A KSH 2018-ról szóló elemzése szerint az ágazat teljesítménye 2013 óta folyamatosan emelkedik. Előzetes becslések szerint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bruttó hozzáadott értéke - változatlan áron - 2018-ban is jelentősen, 8,8 százalékkal nőtt, így ismét meghaladta a nemzetgazdasági GDP átlagos növekedési ütemét. Az ágazatban alkalmazottak száma 105 ezer volt tavaly, ami 3,0 százalékkal nőtt 2017-hez képest. A módszertan szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett. Az alkalmazott munkaszerződése alapján havi átlagban legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett. A munkaerőpiaci részesedést tekintve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás adta a foglalkoztatottak 4,0 százalékát és az alkalmazásban állók 3,4 százalékát 2018-ban. A KSH elemzésében arra is rámutat, hogy változatlanul alacsony a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete. A 2018-as év során mért 13 százalékos növekedéssel is az év végére mindössze 212 ezer forintot ért el. Bár az e területen dolgozók keresetnövekedése 1,3 százalékponttal meghaladta a nemzetgazdaságét, bruttó átlagkeresetük összege 118 ezer forinttal elmaradt attól. A legtöbbet a Budapesten dolgozók keresték tavaly, havi bruttó 240 ezer forintot, a legkevesebbet, 177 296 forintot pedig Békés megyében. Az idén áprilisban a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területen 10,2 százalékkal 239 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek, 2019 első negyedévében pedig 11,1 százalékkal 226 ezerre. Az alkalmazásban állók száma 114 ezer volt idén áprilisban, 7,4 százalékkal több, mint tavaly.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)