Pesti Srácok

Vatikáni látogatás - Putyin és Ferenc pápa egyaránt rajonganak az orosz irodalomért

Vatikáni látogatás - Putyin és Ferenc pápa egyaránt rajonganak az orosz irodalomért

Az orosz irodalom klasszikusainak szeretete összeköti Oroszországot, a Vatikánt és Olaszországot - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Rómában, az orosz-olasz párbeszéd fórumának képviselőivel tartott csütörtök esti díszvacsorán. Ez volt Vlagyimir Putyin egynapos római látogatásának záró eseménye. A nap folyamán Ferenc pápa is fogadta és csaknem egyórás beszélgetést folytatott az orosz elnökkel. Ez már a harmadik találkozó volt Ferenc pápa és Putyin között.

A Kreml honlapjára pénteken feltett tájékoztatás szerint - aktuális nemzetközi politikai ügyek mellett - érintették a kulturális kapcsolatok és az orosz irodalom témáját, ezen belül kiemelten Tolsztoj és Dosztojevszkij szerepét. A pápa beszámolt arról, hogy nagyon érdekli Lev Tolsztoj és Fjodor Dosztojevszkij írói munkássága. A katolikus egyházfő hozzájárult ahhoz, hogy az orosz elnök közzétegye: a klasszikus orosz irodalom, Tolsztoj és Dosztojevszkij egy-egy könyve mindig megtalálható íróasztalán. Ennél többet is elárult magáról. Mint elmondta, paptársait mindig figyelmeztette: nem lehet igazi pap, aki nem ismeri Dosztojevszkij műveit, nem fogja fel az orosz író filozófiájának mélységét. Putyin szerint ez sokatmondó nyilatkozat volt, a közös mély szellemi gyökerekre vonatkozott.

- vélte az orosz elnök.

PestiSracok facebook image

Az Oroszországhoz fűződő kulturális kapcsolatokról szólt Giuseppe Conte olasz kormányfő is, akivel csütörtök este találkozott Putyin. Az olasz vezető hangsúlyozta, hogy az egymást követő olasz nemzedékekben valószínűleg nincs olyan ember, akiben tanulmányai, a kulturális ismeretek elsajátítása során ne alakult volna ki az orosz irodalom, a nagy orosz írók, zeneszerzők művei, művészek és szobrászok alkotásai iránti vonzódás.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.