Pesti Srácok

A tavalyi csökkenés után idén ismét többen próbáltak embercsempészek segítségével Ausztriába jutni

A tavalyi csökkenés után idén ismét többen próbáltak embercsempészek segítségével Ausztriába jutni

2018-ban a megelőző évhez képest kevesebben próbáltak meg embercsempészek segítségével Ausztriába jutni egy frissen bemutatott, a tavalyi adatok alapján összeállított jelentés szerint; az idén azonban ismét nőtt a számuk.

Az osztrák szövetségi bűnügyi rendőrség (Bundeskriminalamt) szerint az illegális migráció leküzdése továbbra is nagy kihívást jelent. Gerald Tatzgern, a embercsempészettel és emberkereskedelemmel foglalkozó osztály vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy míg tavaly az azt megelőző évhez képest 23,5 százalékkal kevesebben, 21 236-an próbáltak meg embercsempészek segítségével eljutni Ausztriába, idén ismét nőtt ez a szám. A migránsok a komoly kockázatoktól sem riadtak vissza: többen konténerekben és tehergépkocsikban rejtőztek el. Tavaly az embercsempészek új útvonalakon próbáltak meg embereket eljuttatni Európába; ezek nem érintették Ausztriát, részben ezzel magyarázható a visszaesés. Ausztria már nem tartozik az öt legkedveltebb célország közé, de az okok közé tartozik az is, hogy Szíriában egyre csökkent a harcok száma, Törökország pedig csatlakozott az EU migrációs paktumához. Míg 2017-ben 8994, addig tavaly 2843 migránst fogtak el, akik embercsempészek segítségével jutottak el Ausztriába; ez 68,4 százalékos visszaesés. Embercsempészek segítségével a legtöbben Afganisztánból (443), Iránból (317), Szíriából (303), Irakból (236) és Nigériából (202) érkeztek. Voltak olyanok is, akik embercsempészek segítsége nélkül érkeztek az országba. A legtöbben Olaszországból (5170), Magyarország irányából (1648) és Németország felől (1431) próbálkoztak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!