Pesti Srácok

Fokozott biztonsági feltételek mellett folytatják a Notre-Dame helyreállítását

Fokozott biztonsági feltételek mellett folytatják a Notre-Dame helyreállítását

Fokozott biztonsági feltételek mellett folytatják augusztus 19-től az április közepén leégett párizsi Notre-Dame székesegyház helyreállítási munkáit, amelyeket a munkások egészségére veszélyt jelentő, nem megfelelően kezelt ólomszennyezettség miatt függesztettek fel a múlt hónapban.

A több száz éves katedrális tetőszerkezete és tornya sok ólmot tartalmazott, ami megolvadt az április 15-én kiütött tűzben. A munkavédelmi felügyelet júliusi jelentésében rámutatott, hogy a helyreállításon dolgozó munkások egészségre káros mértékű ólomszennyezettségnek lehettek kitéve, és az ezzel kapcsolatos munkavédelmi szabályokat nem tartották be. A párizsi hatóságok pénteki közlése szerint a helyszínen egyebek között új fertőtlenítő és beléptető rendszert állítottak fel, amelyek a jövő hét végétől lesznek üzemképesek. Mint mondták, "ez megakadályozza, hogy bármilyen szennyező anyag kijusson a külvilágba". A Mediapart francia oknyomozó portál július elején arról számolt be, hogy a tűzvészt követően az ólomszint egészségügyi határértékének 400-700-szorosát mérték a katedrális környékén a talajban. A portál azzal vádolta a francia hatóságokat, hogy leplezni akarják a problémát, de az egészségügyi illetékesek ezt cáfolták. Azzal érveltek, hogy a tájékoztatás átlátható. A héten munkások kezdték fertőtleníteni Párizs néhány iskoláját, hogy megakadályozzák az ólommérgezés esetleges kockázatát.

Emmanuel Macron francia elnök a katasztrófát követően bejelentette, hogy öt év alatt újjá akarják építeni a XII. századi székesegyházat.

Forrás: MTI; Vezető kép: EPA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!